Az EU-csúcson megállapodás született a Brexit legfeljebb október 31-ig tartó halasztásáról: Rugalmas, azonban legfeljebb október 31-ig tartó halasztásról született megállapodás az európai uniós vezetők szerdán kezdődött brüsszeli csúcstalálkozóján az Egyesült Királyság kilépési dátumának ügyében. Az éjszakába nyúló brüsszeli találkozón elfogadott egyezségnek része, hogy júniusban áttekintik a folyamat állását, de ez nem járhat az október végi határidő módosításával. Amennyiben időközben mindkét fél ratifikálja a kiválás feltételeit rögzítő, de a londoni törvényhozás által többször is elutasított szerződést, akkor a következő hónap első napján automatikusan megszűnik a brit tagság. Ha a szigetország május 22-ig nem hagyja jóvá a megállapodást, és még tagja az EU-nak, akkor részt kell vennie az európai parlamenti választásokon, amennyiben pedig ezt nem teszi meg, akkor június 1-jén kiesik az Európai Unióból. A zárónyilatkozatban kitértek rá, hogy London vállalta, a halasztás ideje alatt konstruktívan, felelősségteljesen fog eljárni a jóhiszemű együttműködés jegyében, tartózkodik minden olyan intézkedéstől, amely akadályozhatja az EU céljainak elérését, különösen a döntéshozatali eljárásokban. „Az elkövetkező hat hónapban az ügy teljes egészében a szigetország kezében van. Ratifikálhatják a kiválási egyezményt, ebben az esetben véget ér a hosszabbítás. Újra gondolhatják a Brexit-stratégiát. Még a kilépési szándékot is visszavonhatják” – mondta Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke a brüsszeli ülést lezáró sajtótájékoztatón. Mint közölte, a kiterjesztés rugalmas, de kicsit rövidebb annál, mint amire számított, viszont az idő így is elég lehet a legjobb megoldás megtalálására. Újságírói kérdésre válaszolva ugyanakkor nem tudta kizárni azt a forgatókönyvet, hogy az október 31-éig tartó halasztást megelőző EU-csúcson megegyezés születhet a határidő további kitolásáról. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke elégedettségét fejezte ki az eredménnyel kapcsolatban, és hangsúlyozta, meg vannak róla győződve, hogy London be fogja tartani a jóhiszemű együttműködésre vonatkozó vállalásokat, de rámutatott, a legtöbb kérdésben ráadásul minősített többségi szavazással születnek a döntések. Theresa May brit kormányfő június 30-ig kért hosszabbítást, míg Donald Tusk rugalmas, akár egyéves halasztást javasolt. Emmanuel Macron francia elnök azonban ezt főként belpolitikai okokból ellenezte, mondván, még a kemény Brexit is jobb, mint ha London esetleg akadályozni próbálná az Európai Unió működését. Macron később kijelentette, hogy ez volt a legjobb megoldás, az álláspontok jelentősen eltérek, de kompromisszumra tudtak jutni. Theresa May azt hangoztatta, hogy az alsóháznak mihamarabb jóvá kell hagynia a Brexit-megállapodást, akár már májusban, és távozni kell az EU-ból, amint csak lehetséges. Angela Merkel német kancellár üdvözölte, hogy egyelőre elhárult a rendezetlen brit kilépés veszélye, valamint azt, hogy még ilyen nehéz helyzetben is sikerült az egység megőrzése. Sebastian Kurz osztrák kancellár elmondta, a megbeszélés során Bécs álláspontja közelebb volt Párizséhoz, de a fő, hogy tető alá hozták az egyezséget. Nyilatkozataikban többen kitértek arra, hogy a huszonhetek az Egyesült Királyság távozását követő időszakra vonatkozó ügyekben a britek nélkül fognak egyeztetni. (Forrás. MTI)
