„Jégtörő Mátyás, ha jeget talál, megtöri. Ha nem talál, csinál.” Az emberek képzelete kapcsolatot teremtett Mátyás apostol ünnepe és a közeledő tavasz között, így lett Szent Mátyás apostol Jégtörő Mátyás, mondván, hogy „az ő szekercéje töri meg a jeget, a tél hatalmát”.
Mátyás napjához, február 24-hez országszerte időjárással kapcsolatos megfigyelések és jóslások kötődnek. A palóc hagyományban Mátyás osztja a madaraknak a sípot, ezzel jelezvén a tél végét.
Másik megfigyelésük, hogyha Mátyáskor esik, a jég elveri a termést, a szőlő pedig savanyú lesz.
A halászoknak is fontos ez a nap, hiszen a csukák ekkor kezdenek ívni. „Mátyás csukájá”-nak is hívják az ezen a napon fogott csukát, azt tartják, hogy egész évben bő hal-fogás várható.
A dunai halászok évszázados tapasztalata, ha Mátyáskor áll a jég, bőséges halászatra van kilátás, különösen annak, akinek e napon sikerült csukát fogni. A Mátyás napján fogott hal az egész évi szerencsés halászat előjele.
Ha Mátyás napján még fagy, akkor a jégtörő éleztetni adta a csákányát. A Mátyás-napi időjárásból lehet jósolni az éves termésre, tojásszaporulatra. A hideg idő jó termést jelent, a szeles pedig kevés tojást.
A néphagyomány szerint, ha Zsuzsanna 5 nappal korábban nem vitte el a fagyot, majd Mátyás töri meg a jeget, de ha nem, akkor csinál.
Forrás: magyarmezogazdasag.hu, – VINICZAI –
