A Mezőgazdasági és Halászati Tanács július 16-i brüsszeli ülésén került sor az új Közös Agrárpolitika jövőbeni szabályainak első érdemi vitájára. Az uniós agrárminiszterek a szabályozás egyszerűsítésének lehetőségeiről folytattak vitát.
A magyar delegációt vezető Feldman Zsolt mezőgazdaságért felelős államtitkár az ülés után kiemelte, hogy Magyarország csak olyan új uniós szabályozás elfogadását fogja támogatni, ami valóban egyszerűbbé teszi majd a gazdák számára a támogatásokhoz való hozzáférést, a tagállamok számára pedig azok kifizetését. „Az Európai Bizottság június 1-jén közzétett jogszabályi javaslatai, alapjaiban változtatják, meg a KAP működési struktúráját, a támogatások rendszerét és feltételeit egy egységes Stratégiai Tervben kell a tagállamoknak kidolgozni és az Európai Bizottsággal elfogadtatni.” – mondta az államtitkár. (A szövegközi képen Feldman Zsolt államtitkár. – A kép forrása: szuperinfo.hu) A részt vevő miniszterek többségének álláspontja szerint az Európai Bizottság javaslatcsomagja nem tükrözi megfelelően a Bizottság által az elmúlt időszakban folyamatosan hangsúlyozott egyszerűsítést, valamint a tagállamok számára biztosított nagyobb szubszidiaritást. Álláspontjuk szerint a stratégiai tervekről szóló javaslat alapján fennáll a veszélye annak, hogy rendkívüli módon megnövekednek a tagállami hatóságokra és a mezőgazdasági termelőkre háruló adminisztratív terhek. Magyar részről kiemelésre került, hogy a közvetlen támogatások esetében javasolt változtatások bizonytalanságot jelentenek a rendszer működtetése szempontjából, amely sem a tagállamoknak, sem a termelőknek nem jó. Fontos kiemelni, hogy a mai ülés egy hosszú tárgyalássorozat első állomása volt, az új szabályok leghamarabb 2021-től lépnek hatályba. – mondta el zárásként Feldman Zsolt. (Forrás: Agrárminisztérium)
A Polgári Kisgazdák minden tekintetben örömmel fogadták Feldman Zsolt államtitkár Úr sikeres tárgyalásait Brüsszelben. Világosan látható az a sikeres és töretlen fejlődési pálya, amelyet a magyar mezőgazdaság és élelmiszer-feldolgozás az elmúlt nyolc esztendőben megtett. Ugyanakkor mindenkinek látnia kell azt is, hogy még messze nem vagyunk az út végén, mert az agrárium megfelelő versenyképességi színvonalának az eléréséhez még további technológiai fejlesztésekre van szükség, elsősorban a gazdasági haszonállat-tartásban és a zöldség- és gyümölcságazatban, valamint az élelmiszer-feldolgozás területén. Az általános éghajlat-változás miatt pedig soha nem látott intenzív és víztakarékos öntözésfejlesztésre lesz szükség. Az itt felsorolt fejlesztések pénzügyi alapjainak a jelentős részét továbbra is az európai uniós támogatások ésszerű és takarékos felhasználásával lenne célszerű megteremteni. (KPE)
