Magyar idő szerint hétfő délelőtt tíz órakor kezdődtek meg a tárgyalások Oroszország és Ukrajna között az ukrán–belarusz határ közelében.
Korábban beszámoltunk róla, hogy Zelenszkij vasárnap döntő fontosságúnak nevezte Ukrajna szempontjából a következő 24 órás időszakot.
Magyar idő szerint délelőtt tíz órakor kezdődtek meg a tárgyalások, melyen részt vesz Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter, Mihajlo Podoliak, az ukrán elnöki hivatal vezetője, Mikola Tocsickij külügyminiszter-helyettes, illetve David Arahamija, az ukrán elnök mögött álló kormánypárt frakcióvezetője is. Orosz oldalról Vlagyimir Medinszkij orosz elnöki tanácsadó vesz részt.
Személyesen Vlagyimir Putyin orosz elnök, valamint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök sem vesz részt az ukrán–belarusz határ közelében létrejött tárgyaláson.
Rendkívüli ülést tart az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa
Ukrajna kezdeményezésére rendkívüli ülést tart a héten az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa az ukrajnai háború miatt – jelentette be a testület hétfőn.
A Tanács egyúttal megerősítette, hogy az Ukrajnában zajló műveleteknek már legalább 376 áldozata, köztük 94 halottja van.
Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtök rendelte el katonai műveletek végrehajtását a Donyec-medencében, leszögezve, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog az ország demilitarizálására. Az orosz erők mindazonáltal Ukrajna más térségeiben is támadnak katonai célpontokat, és támadást indítottak az oroszbarát szakadárok is az általuk ellenőrzött kelet-ukrajnai területekről. Az ukrán vezetés hadiállapotot vezetett be.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök személyesen nem vesz részt a tárgyaláson
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök személyesen nem vesz részt a tárgyaláson, ott van viszont Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter, Mihajlo Podoliak, az ukrán elnöki hivatal vezetője, Mikola Tocsickij külügyminiszter-helyettes, illetve David Arahamija, az ukrán elnök mögött álló kormánypárt frakcióvezetője is.
Az ukrán elnöki hivatal azt közölte: az ukrán delegáció fő célja, hogy megállapodásra jussanak az azonnali tűzszünetről és az orosz csapatok kivonásáról Ukrajnából.
Orosz oldalról Vlagyimir Medinszkij orosz elnöki tanácsadó vesz részt, aki elmondta: készen állnak az ukrán féllel mindaddig tárgyalni, ameddig sikerül megállapodásra jutni. „A konfliktus minden órával csak húzódik, ukrán civilek és katonák halnak meg. Megállapodásra akarunk jutni, de az egyezségnek mindkét fél érdekét kell szolgálnia” – fogalmazott Megyinszkij.
A polgári lakosság szabadon elhagyhatja Kijevet
Igor Konasenkov, az orosz védelmi minisztérium szóvivője azt közölte hétfőn, hogy a polgári lakosság „szabadon elhagyhatja” az ukrán fővárost délnyugat felé, a Vaszilkiv felé vezető autópályán. A szóvivő egyúttal azzal vádolta az ukrán vezetést, hogy élő pajzsként használja a civileket.
A kijevi városi vezetés továbbra is arra szólította fel a lakosságot, hogy csakis a legszükségesebb esetekben hagyják el otthonaikat. A felhívás szerint a főváros szinte minden kerületében előfordulhatnak utcai harcok.
A városvezetés arról tájékoztatott, hogy az éjszaka viszonylagos nyugalomban telt, eltekintve szórványos összetűzésektől. Reggel kinyitottak az üzletek, és működik a tömegközlekedés is, bár a metrók a megszokottnál ritkábban járnak. Továbbra is kijárási tilalom van érvényben este 10 és reggel 7 óra között.
Közben a kelet-ukrajnai Harkivban is kijárási tilalmat vezettek be.
Az ukrán hadsereg hétfő reggeli közleményében arról tájékoztatott, hogy Moszkva „lassította az offenzíva ütemét” a támadás ötödik napján.
Az orosz védelmi minisztérium az Interfax orosz hírügynökség szerint azt közölte, hogy az orosz erők elfoglaltak két települést – Bergyanszk kikötővárost és Enerhodart – a délkelet-ukrajnai Zaporizzsjai területen, illetve bevették a zaporizzsjai atomerőmű körüli területeket és magát az atomerőművet is. A hadműveletek ellenére az erőmű zavartalanul működik – tették hozzá az orosz közleményben.
Ukrán források cáfolták, hogy az orosz hadsereg elfoglalta volna a zaporizzsjai atomerőművet.
A fehérorosz hatóságok jelezték, készen állnak az ukrán és az orosz tárgyalódelegációk fogadására. A minszki külügyminisztérium Facebook-oldalán hétfőn közzétett egy fényképet egy tárgyalóteremről, ahová várják a delegációk tagjait.
Vasárnap megjelent hírek szerint a találkozó határátkelőhelyen lesz, a fehérorosz-ukrán határon.
Eközben a kelet-ukrajnai szakadárok jelezték: felfüggesztették az általános mozgósítást. Gyenyisz Pusilin, a „Donyecki Népköztásaság” vezetője az orosz állami televízióban elmondta, a mozgósítás célját elérték, a szükséges területeket az orosz erők segítségével sikerült elfoglalni a donyecki és a luhanszki régióban. Így most már eljött az ideje, hogy a „humanitárius kérdésekre” koncentráljanak.
Megérkezett az ukrán delegáció a tárgyalásra
Az ukrán védelmi minisztérium azt írta, delegációjuk megérkezett a magyar idő szerint tíz órára tervezett tárgyalás helyszínére.
Az ukrán elnöki hivatal közölte, hogy a tárgyalások fő célja a tűzszünet biztosítása és az orosz csapatok teljes kivonása az országból.
A spanyol király „elfogadhatatlan agressziónak” nevezte Ukrajna megtámadását
VI. Fülöp spanyol király szuverén és független állam elleni „elfogadhatatlan agressziónak” nevezte Ukrajna orosz megtámadását a barcelonai Mobil Világkongresszust (Mobile World Congress – MWC) megnyitó beszédében – idézte az uralkodót a spanyol sajtó hétfőn.
A mobilkommunikációs világkongresszuson vasárnap mondott beszédében VI. Fülöp hangsúlyozta: a háború fenyegetést jelent Európára és a fennálló világrendre is. A helyzet rendezése érdekében Spanyolország elkötelezett a segítségnyújtásban.
„Európai partnereinkkel fáradhatatlanul dolgozunk a béke mielőbbi helyreállításán” – jelentette ki az uralkodó, aki vasárnap esti beszédében nyilvánított először véleményt az orosz ukrajnai háborúról.
VI. Fülöp hangsúlyozta: a béke alapjának a nemzetközi jog tiszteletének kell lennie, kivétel nélkül, minden állam részéről.
Az MWC szervezői a múlt csütörtökön indított támadások miatt megvonták Oroszországtól a lehetőséget, hogy saját standot állítson a nemzetközi technológiai szakmai vásáron.
Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök a Twitter-oldalán közölte, hogy telefonon egyeztetett Volodimir Zelenszkij ukrán államfővel, akinek tolmácsolta Spanyolország támogatását és szolidaritását „Putyin tűrhetetlen inváziója” miatt. Emellett beszámolt arról, hogy két repülőgéppel 20 tonnányi egészségügyi felszerelést és gyógyszert, valamint védelmi eszközöket (ötezer golyóállómellényt, sisakot, aknakeresőt) indítottak útnak Ukrajna felé.
Spanyolországban számos civil adománygyűjtő akció, vagy más segítő kezdeményezés vette kezdetét: például az „Együtt az életért” nevű alapítvány a valenciai ukrán konzulátussal együttműködve azon dolgozik, hogy 560 gyereket kimenekítsenek a konfliktuszónából, és eljuttassák őket a kelet-spanyolországi tartományba.
Múlt csütörtök óta folyamatosak a tüntetések a spanyolországi orosz külképviseletek épületei előtt. A hétvégén több városban, például Madridban, Barcelonában, Murciában, Pamplonában vonultak utcára az emberek. Spanyolországban élő ukránok, oroszok és spanyolok egyaránt tiltakoztak a háború ellen, követelték a békét és a nemzetközi beavatkozást.
Hétfőn reggel megérkezett Madridba a kijevi spanyol nagykövetség által evakuált spanyol állampolgárok 106 tagú csoportja. A sajtó több olyan spanyol állampolgárról is beszámolt, akik lemaradtak az evakuálásról, például azért, mert nem jutottak el az ukrán fővárosba, hogy csatlakozzanak a konvojhoz.
A spanyol külügyminisztérium módosította az Oroszországba utazásra vonatkozó ajánlását, azt tanácsolva állampolgárainak, hogy halasszák el a nem létfontosságú utazásokat a térségbe.
Brit védelmi miniszter: Putyin figyelemelterelésként szólt az elrettentő erők készenlétbe helyezéséről
Vlagyimir Putyin orosz elnök figyelemelterelésként szólt arról, hogy „különleges készültséget” rendelt el az orosz elrettentő erőknél, mert kijelentéséhez nem kapcsolható semmiféle tényleges, konkrét intézkedés – jelentette ki hétfőn Ben Wallace brit védelmi miniszter.
Putyin előző nap jelentette be, hogy a Nyugat Oroszországgal szembeni „barátságtalan lépései” miatt különleges készültségi állapotot rendelt el az elrettentő erők parancsnokságánál.
Ben Wallace a The Times és a The Sunday Times című brit lapokat gondozó kiadóvállalat rádióállomásának – Times Radio – nyilatkozva hétfőn azt mondta: Putyin kijelentése nagyszabású figyelemelterelési kísérlet az ukrajnai orosz hadműveletek problémáiról, és a brit hadvezetés helyzetértékelése szerint az orosz elnöknek nincs szándékában nukleáris fegyverek bevetése.
Elindították a német fegyverszállítmányt Ukrajnába
Elindították az orosz invázió ellen harcoló ukrán hadsereg támogatását szolgáló német fegyverszállítmányt – nyilatkozta a német védelmi miniszter hétfőn.
A fegyverek úton vannak, és megérkezésük „nem napok, hanem órák kérdése” – mondta Christine Lambrecht a Deutschlandfunk német országos közszolgálati rádiónak.
Kiemelte, hogy az ukrajnai orosz invázió nem halad olyan sebesen, ahogy szerinte Vlagyimir Putyin orosz elnök elképzelte, a műveletet logisztikai gondok és üzemanyaghiány lassítja. „Az orosz elnök elszámította magát, és ezért most fenyegetőzik” – tette hozzá a miniszter az orosz hadsereg elrettentő erőinél elrendelt különleges szolgálati módról.
Mint mondta, az atomfegyverekkel összefüggő fenyegetést „nagyon komolyan kell venni”. Ugyanakkor az elnök és más oroszországi vezetők is tudják, milyen pusztító következményekkel járhat ilyen döntést, ezért most mindenkinek meg kell őriznie a nyugalmát, és nem szabad tovább növelni a feszültséget – mondta a német védelmi miniszter.
A szociáldemokrata politikus (SPD) jó jelnek nevezte a fehéroroszországi Gomelben hétfőn tervezett ukrán-orosz tárgyalásokat. Fontos azonban, hogy „ne hagyjuk, hogy elaltassa az éberségünket olyan ember, aki mindannyiunknak hazudott” – tette hozzá Christine Lambrecht.
Szombaton a szövetségi kormány a válságövezetekbe irányuló fegyverexportot elutasító álláspontját megváltoztatva úgy döntött, hogy mégis küld fegyvereket az ukrán hadseregnek.
A szállítmány 1000 páncéltörő fegyverből és 500 Stinger légvédelmi rakétából áll. A kormány ahhoz is hozzájárult, hogy Hollandia továbbexportáljon Ukrajnába 400, német gyártmányú páncéltörő fegyvert, Észtország pedig átadjon Ukrajnának az egykori NDK hadseregének készletéből kilenc D-30 típusú vontatott tarackágyút a hozzájuk tartozó lőszerrel.
Vasárnap Olaf Scholz kancellár bejelentette, hogy százmilliárd eurós pénzügyi alapot hoznak létre az ország védelmi képességeinek fejlesztésére, és ezenfelül minden évben a hazai össztermék (GDP) két százalékát meghaladó összeget fordítanak védelemre.
Mindkét döntés irányváltás a hidegháború vége óta követett német politikában. A kormány indoklása szerint mindkettő elkerülhetetlen, mert az ukrajnai háború fordulópont az európai történelemben, és az új korszakban új politika szükséges az ország, a szabadság és a demokrácia megvédéséhez.
Forrás: Magyar Hírlap, MTI
