A Világgazdaságnak adott évértékelő interjújában Nagy István úgy fogalmazott, hogy: „a gazdák bíznak a jövőben, amit az is jelez, hogy hatalmas a túligénylés a beruházási pályázatoknál.” Az agrárminiszter szerint most kell felhasználni a teljes támogatási ciklusra szánt beruházási forrást, sőt az esetleges árletörésre tett kísérleteket is igyekeznek előre megakadályozni. A lap kérdésére, hogy mennyire mennek jól a dolgok az egy évvel korábbi állapotokhoz képest, Nagy István azt felelte, hogy „ha az aszály miatt nem is lett jó a terméseredmény – több tekintetben normalizálódott a gabona- és olajosnövények piaca”. Sőt a miniszter elmondása alapján nőtt a magyar gabona exportdinamikája, ezzel együtt pedig a 2023-as esztendővel szemben az idei nyári aratás előtt nem jelentkeztek raktározási problémák.
Az ukrán mezőgazdasági termékekre vonatkozó importtilalom segíti a hazai piacot, emellett az ukrán gabonának eleve 88 százaléka tengeri útvonalon talál gazdára, ami pedig Európában köt ki, az távoli piacokat céloz meg.
Az alacsonyabb lévő gabonaárnak hála a állattenyésztés is jól teljesít, sőt az esztendő első tíz hónapjában az európai uniós összevetésben is kiemelkedő mértékben növekedett a magyar sertés-, baromfi- és tejágazat teljesítménye, ezen felül pedig a juh- és szarvasmarha-élőállat export mértéke is növekedett. Gondot okoz azonban a madárinfluenza a pulykaágazat javul.
A Világgazdaság arról is megkérdezte a minisztert, hogy miért van szükség a kukorica-felvásárlás minőségvizsgálati gyakorlatának felülvizsgálatára, amire a válasz az volt, hogy „hitelességi problémák miatt”. Mint elmondta, „a gazdák tapasztalata az, hogy ha ugyanazt a tételt három különböző időpontban bevizsgáltatják, akkor előfordul, hogy az első két vizsgálatnál határérték fölötti toxintartalmat mérnek, aztán a harmadiknál mégis csak, valami csoda folytán, jó eredményt kapnak.”
Szeretnénk a hitelességi kérdéseket megoldani, nehogy az a feltételezés kapjon szárnyra, hogy itt árletörő szempontok oltárán föláldozható a toxinmérés hitelessége.
És hogy a jelenlegi szabályok felülvizsgálatán felül még mire volna szükség, arra úgy válaszolt, hogy „azt szeretném, hogy legyen olyan referencialaboratórium, amely a vitás helyzetekben mindkét fél számára kötelezően elfogadandó mérési eredményt biztosít.” Hozzátette, hogy „arra nem vagyunk fölkészülve, hogy minden tételt be tudjunk vizsgálni, de a toxinmérés felülvizsgálatának az az üzenete, hogy nem lehet visszaélni a gazdák bizalmával. Nem lehet árletörésre használni a mérések hitelességi kérdéseit.”
A nagyobb élelmiszeripari projektek támogatása is beszédtéma volt a miniszterrel, és hogy ez látszik-e az export szerkezetében? Nagy István szerint „igen, látszik”. Mint folytatta, „az agrárexporton belül 74 százalékra nőtt a feldolgozott termékek aránya, ezen belül a másodlagosan feldolgozott termékek aránya 31-ről 42 százalékra növekedett, vagyis magasabb hozzáadott értékű termékeket vittünk ki.”
Az agráriumban dolgozóknál fennálló utánpótlásgond azonban a miniszter véleménye szerint európai szintű probléma. Szerinte ugyanis „a gazdálkodók elöregedőben vannak, és uniós szinten ez az egyik legtöbbet tárgyalt és elemzett mezőgazdasághoz kapcsolódó téma.” Hogy mi a megoldás? ”A legfontosabb eszköz a fiatalok ágazatban tartására, ha jövedelmező a munkájuk, ezért kell dolgozni és elhárítani az ezt okozó problémákat.”
Külön erre a kérdésre adott válaszunk a családi gazdaságok működési és szabályozási környezetének megújítása, majd a gazdaságok átadásához kapcsolódó adminisztratív akadályok elhárításában kulcsszerepet játszó új törvényi szabályozás megalkotása.
Mint elmondta a miniszter, „ennek révén nem csak a gazdálkodó elhunyta után kerülhet örökléssel a következő generációhoz a termőföld, a gépek, vagy éppen nem okoz óriási problémát a szerződések, engedélyek átírása.” Nagy István arra is kitért, hogy „gazdaságátadási szerződéssel illetékmentesen, áfamentesen kerülhetnek a következő generációhoz a termeléshez szükséges eszközök, nem probléma a pályázatok átvétele. Ez óriási könnyebbség, így lehet tervezni előre.”
A gazdaságátadáshoz pedig uniós forrást is társítunk, akár százezer euró erejéig is, ami komoly lehetőség. Most pedig meghirdetünk egy új konstrukciót, amellyel az induló fiatal gazdákat támogatjuk.
„Hú, de demagógia ez, te jó világ!” – reagált Magyar Péter kijelentéseire az agrárminiszter.
Az öntözésfejlesztés kapcsán a miniszter úgy vélekedik, hogy „nem katasztrófaként kell tekinteni a vízre, hanem gazdálkodni kell vele.” Véleménye alapján „azt azonban már helyben kell megnézni, hogy melyik módszer a jó: az árasztásos, a fokgazdálkodás, a csatornából történő öntözés, vagy például a fúrt kút.” Emlékeztetett rá: „ne felejtsük el, hogy a rendszerváltás előtt Magyarországon 400 ezer hektáron már volt kiépített öntözés – az elsődleges cél az, hogy ezeket a területeket tudjuk ismét öntözni.”
Az agrárminiszterek határozott, egyértelmű és világos üzenetet küldtek Brüsszelnek: egyszerűbb, gazdabarát új támogatási rendszert várunk el az EU-tól.
Persze Magyarország egy dolog, hiszen az EU is hajlamos beleszólni a kialakuló rendszerbe, amivel kapcsolatban az agrárminiszter úgy fogalmazott, hogy „sikerrel védtük meg a gazdák támogatásait, de a veszély nem múlt el.” Véleménye szerint „Brüsszelben továbbra is azon vannak, hogy elvegyék a gazdák területalapú támogatását, és Ukrajnának adják – ezt képviseli Magyar Péter és a Tisza Párt politikusai is.”
Végül szóba került, hogy a magyar elnökség öt fogalom köré csoportosította mindazt, amit szeretnénk elérni a jövőben: „legyen versenyképes, legyen válságálló, legyen fenntartható, legyen gazdaközpontú és legyen tudásalapú a mezőgazdaság.” „Ez egy nagyon komoly és nagy támogatottságú dokumentum, nem véletlenül indul meg a politikai nyomásgyakorlás afelé, hogy a professzor jelentéséből kiindulva szüntessük meg a területalapú támogatást, alakítsuk át a közös agrárpolitika büdzséjét” – tette hozzá.
Forrás: mandiner.hu
