Hazánkban nincs lefolyástalan terület. A Duna és a Tisza déli országhatárnál lép ki. Évente mintegy 100 milliárd köbméter vízfelesleg hagyja el Magyarországot. 9800 vízfolyás szerepel a magyar vízügyi nyilvántartásban, de csak 1031 vízgyűjtő területe haladja meg a 10 négyzetkilométert. A 10 négyzet-kilométernél nagyobb vízgyűjtő területtel rendelkező vízfolyások összesített hossza 18 800 kilométer. A hazai összes vízfolyás együttes hossza 52 355 kilométer.
Az Ős-Duna először a Kis-alföldet töltötte fel folyami hordalékkal. A dunántúli földkéreg-emelkedése miatt kényszerült a Folyam a Visegrádi-szoros áttörésére, és ezt a jelenséget látványosan mutatja a folyó-völgy 2-300 méter mély teraszos térformája Visegrádnál.
A szoros elhagyása után az Ős-Duna feltöltötte a Nagy-Alföldet, és a késő-pleisztocén korban alakult ki a ma is látható Duna-meder.
A Tisza medere fiatal hidro-geológiai képződmény. Régen a Nyírség déli szélén hömpölygött, de a Folyó által felépített hordalékkúp később a víz áramlását északi irányba terelte.
A két nagy folyó évente kétszer árad. Az egyik a tavaszi jeges ár, a másik a nyár eleji zöldár.
Ezek a folyók nyár végén és az ősz elején érik el legalacsonyabb szintjüket.
A Duna vízhozama Budapestnél magas vízállásakor eléri a 10.000 köbmétert másodpercenként, a alacsonyabbnál pedig lehet, hogy csak 600 köbméter.
Tisza vízgyűjtő területe 45 ezer négyzetkilométer, középszakasz-jellegű
A Tisza kisebb hajók számára is járható Dombrádig. Nagy területeket öntöznek a Tisza vizéből.
Forrás: Information Hungary, (Pages: 14–20.) Szerkesztette Erdei Ferenc, az MTA alelnöke. Pergamon Press; 1968.
A két nagy hazai folyó felvázolását követően célszerű áttekinteni a 34 300 kilométer hosszú, kis-vízgyűjtő területtel rendelkező vízfolyások helyzetét,
mert ezek a napi gyakorlatban a mezőgazdasági vízgazdálkodás szempontjából könnyen és költségtakarékosan kezelhető vízforrások.
Szakmai javaslat:
1) A kis-vízfolyások pontos állapot-felmérésére, valamint a felmért állapot 5 évenkénti aktualizálására van szükség.
2) Fel kell mérni a kis-vízfolyásokban keletkező és a lefolyást akadályozó növény-tömeg mennyiségét, állapotát és energetikai hasznosításának helyi lehetőségeit. (Kiemelés, levegőn szárítás, darálás, pelletálás, köz- és magán tulajdonú épületek kazánházában fűtési célú felhasználás).
3) Fel kell mérni a mederrendezési műszaki feladatokat, szükséges áteresztő műtárgyakat, hidakat,
a meglévő műtárgyak állapotát és azok rekonstrukciójának a szükségességét.
4) Fel kell mérni a kis-vízfolyások mentén a mélyebben fekvő területeket, ahova a víz kivezethető és ahol tárolható.
5) A kis-vízfolyásokban áramló víz-energia minimális technikai beruházással, az adott helyen elektromos energiatároló cellák töltésére használható.
6) Fel kell mérni a kis-vízfolyások mentén élő és a parti területeken gazdálkodó termőföld-, és érdekelt egyéb ingatlantulajdonosok számát, valamint azok vízhasznosítási igényeit.
7) Állami pénzügyi eszközöket, szubvenciókat, támogatási formákat érdemes kidolgozni annak érdekében, hogy a kis-vízfolyások mentén élő és a parti területeken gazdálkodó termőföld-, és egyéb ingatlan-tulajdonosok érdekeltté váljanak a vízkár-elhárító és vízhasznosító polgári jogi társaságok megalakítására.
A hazai kis-vízfolyások vizének hasznosítása nemzeti hatáskör, és belügy. Már ma is számos helyen hasznosítják ezeket a vízeket kis-kertek öntözésére. A víz nagy természeti érték. Természetes vizeinket kezeljük a nagy értékének megfelelően.
Dr. Paál Sándor c. egyetemi docens,
a folyó- és tószabályozás szakterületen igazságügyi szakértő,
a Kisgazda Polgári Egyesület Országos elnökségének a tagja
