2021 elsősorban a koronavírus-járványról és annak hatásairól szólt, de közben lezajlott az első, országos szintű ellenzéki előválasztás is. Pulai Andrást, a Publicus Intézet stratégiai igazgatóját, valamint Mráz Ágoston Sámuelt, a Nézőpont Intézet vezetőjét kérdeztük az év sikertörténeteiről, botrányairól, győzteseiről, veszteseiről és a 2022-es választásról.
Sikeres előválasztás, de megtört lendület az ellenzéki oldalon
Az ellenzék számára a pártok által szorosan felügyelt egyéni jelölteket kiválasztó előválasztási folyamat összességében sikeresnek bizonyult, a vesztesek – most úgy tűnik – elfogadták az eredményt. Más kérdés, hogy mekkora lelkesedéssel fognak egykori riválisaik mellett kampányolni
– válaszolta az Index kérdésére Mráz Ágoston Sámuel, hozzátéve: „elemzőként úgy tűnik, hogy mai fejével már a baloldal sem ismételné meg legközelebb az előválasztást”. A Nézőpont Intézet vezetője szerint a miniszterelnök-jelölt kiválasztása nem tartozik a sikertörténetek közé, „hiszen annak során több volt a sebesült, mint a győztes és az ellenzéki szavazók legfeljebb harmada által kiválasztott első helyezettről kiderült, hogy pártháttér nélkül nem igazán tud sikeres lenni”. Az ellenzék számára kudarccal végződött „a kormány oltási politikája elleni politikai támadás, vagy a szigorítások és enyhítések elleni anticiklikus fellépés” is.
Mráz Ágoston Sámuel több ellenzéki vezető évét is kudarcosnak ítéli: Fekete-Győr András pártelnökségébe került a gyenge kampánya, Jakab Péter „előválasztási kudarca és későbbi botrányai miatt ma már saját maga árnyéka”, valamint „Dobrev Kláráról is kiderült, hogy a népszerűtlen férjtől nem tudja függetleníteni magát”.
Az ellenzéki vezetők az év végén rosszabb állapotban vannak, mint az év elején is voltak. Az ellenzékváltó hangulatot jelzi, hogy a legaktívabb ellenzékiek többsége egy ellenzékellenes ellenzékire szavazott az előválasztás második fordulóján. A Városháza-ügy néhány gyanús, törvénytelennek ható eleme pedig végleg elrontotta a baloldal idei évének végét, jóllehet kaotikus reakciójukkal jelentősen hozzájárultak az ügy botránnyá dagadásához. Karácsony harmadik főpolgármesteri éve meglehetősen kellemetlenül kezdődött.
Pulai András úgy látja, hogy az ellenzéknek két sikertörténete volt 2021-ben:
Az egyik az előválasztás, annak a felépítése, kivitelezése, majd a katarzis a végén. A másik, hogy elkezdtek külpolitizálni, próbálták Európában érvényesíteni az érdekeiket a demokráciával és az uniós eljárásokkal összefüggésben.
Az ellenzék legnagyobb 2021-es kudarca kapcsolódik a legnagyobb sikerükhöz is.
Nem tudtak akkora előnyt építeni, amekkorára vágytak, az előválasztás végi adatokhoz képest csökkent is az ellenzék előnye a kormánypártokkal szemben. Ezeket a krediteket az előválasztás végére sikerült kicsit eltékozolni.
Pulai András szerint az, hogy az előválasztás után az ellenzék nem tudott egyről a kettőre lépni, nemcsak Márki-Zay Péteréken és az összefogás pártjain múlott, hanem a Fideszen is. Az elemző kifejtette: a Fidesz az előválasztást rosszul kezelte, de az azt követő időszakot jól, és olyan témákat hoztak, amivel sikerült semlegesíteni az ellenzéki narratívát, újra ők tematizáltak. Ezt a tendenciát erősítette, hogy az ellenzék oldalán nem látszott kész forgatókönyv az előválasztás utánra, amit még nehezített is Márki-Zay Péter váratlan sikere.
Milyen a járványkezelés?
Pulai András a kormány kudarcai közé tette a járványkezelést, azzal támasztva alá érvelését, hogy nemzetközi szinten magas a lakosságarányos halálozási mutatója Magyarországnak, miközben átoltottságban az elsők közül az utolsó negyedbe estünk vissza. A járvánnyal összefüggő gazdasági krízist is megemlítette.
Elszállt az infláció, a Gyurcsány-kormányénál is magasabb az államadósság és a hiány, de a gazdaság romjait elfedi a pénzosztás.
Az elemző azzal folytatta, amit Orbán Viktor úgy foglalt össze a keddi Kormányinfón, hogy nem jó a lapjárása a nemzetközi politikában, mert a vele jó viszonyt ápolók választási vereségeket szenvedtek. Pulai András a nemzetközi kudarcok közé sorolta a hetes cikkelyes eljárást, a jogállamisági vitát, az Európai Néppárttal való szakítást és a helyreállítási alap forrásainak visszatartását.
Az érdekérvényesítő képességünk a nullához konvergál, még a szélsőségesekkel sem jött össze eddig az új szövetség.
Pulai András a kudarcok közül nem hagyta ki Völner Pál lemondott államtitkár korrupciós ügyét sem.
A Fidesz 2021-es sikertörténete az, hogy ezekkel a kudarcokkal együtt is pariban van az ellenzékkel és teljesen nyitott a 2022-es választás.
Mráz Ágoston Sámuel teljesen máshogy értékeli a járványkezelést:
2021 legnagyobb sikere a koronavírus harmadik hullámának legyőzése és úgy tűnik, hogy a negyedik hullám is lejtmenetbe kerül. A járványkezelés és a gazdasági hatások elhárításával a társadalom többsége egész évben „inkább elégedettnek” bizonyult, a két nehéz időszak között egy relatíve szabad nyaralás, számos jóléti intézkedés emelte a közboldogság szintjét. Mindez a kormány kiemelt érdeme, a többségi proteszt-hangulat hiányának legfőbb oka.
Az elemző szerint az egész év olyan volt, mintha a kormány évtizedes tevékenységének értelmét és hasznát akarta volna bizonyítani, ide sorolta, hogy a rezsicsökkentés fontos védelem, a migráció elleni határozott fellépés indokolt, az alkotmány a jogbiztonság alapja, „eltörlése népszerűtlen követelés”.
Botránya nem volt a kormányoldalnak, az erre alkalmas ügyeket 2019 ősze óta megtanulta gyorsan és hatékonyan kezelni. A Völner Pál elleni vádak után is az érintett és a kormány gyors reakciója ellehetetlenítette, hogy az ügyből botrány legyen.
Az év nyertesei és vesztesei
Pulai András az ellenzéki oldal győztesének Márki-Zay Pétert tartja, aki „underdog pozícióból, mindig egyet lépve előre miniszterelnök-jelöltté navigálta magát”. A hódmezővásárhelyi polgármesterrel az előválasztáson ellentétes utat járt be Karácsony Gergely, aki az első forduló második helyezettjeként lépett vissza a harmadik javára, de Dobrev Klára is kudarcként tekinthet az eredményre.
A kormánypárti vesztesek közé Völner Pált és az Igazságügyi Minisztériumot helyezi, a győztesekhez Novák Katalint, aki a Fidesz jelöltje a köztársasági elnöki pozícióra, valamint Szijjártó Pétert. A külügyminiszter „még úgy is erős pozícióban van, hogy külügyekben sokat betlizett a kormány, feledtetni tudta a jachtozását is, és erősebb a politikai helyzete, mint 2021 előtt”.
Ahogy az előbb is említettem, inkább vesztesek sorolhatók az ellenzéki oldalon. Fekete-Győr már a múlté, Jakab Péter bukásközeli állapotban van, Dobrev nem tudott áttörni, Karácsony Gergely miniszterelnöki ambícióinak – ha voltak egyáltalán – idén végleg búcsút mondhatott.
– foglalta össze Mráz Ágoston Sámuel, kiegészítve azzal, hogy ebben a helyzetben bukkant fel Márki-Zay Péter, mint az új üstökös, de „egyre több jel utal arra, hogy egykori fénye halványul”.
Az elemző ezt azzal igyekszik alátámasztani, hogy két hónappal a megválasztása után még ő sem elégedett a saját teljesítményével, „hibát hibára halmoz”, belső konfliktusokat gerjeszt és azokat nyilvánosan kommentálja.
Az ellenzéki vezérkar faux pas-i relatíve is előnyösek a kormányoldalnak, de a kormányfő személyes népszerűsége objektíven is emelkedik, ezért ő 2021 talán egyedüli győztesének mondható. Bőven és tartósan 50 százalék feletti elégedettségi mutatói miatt a baloldalnak egyre nehezebb lesz száz nap alatt Orbán-ellenes népszavazássá alakítania a parlamenti választást. A kormányoldal vesztesei legfeljebb azok a képviselők, akik alapos megfontolás után úgy döntöttek, többet nem indulnak el a választókerületükben.
Mi dönthet 2022-ben?
Pulai András úgy gondolja, hogy a Fidesz tanult a 2019-es önkormányzati vereségből és a Borkai-ügyből, ezért még keményebb negatív kampány jöhet. A helyzetet tovább élezi, hogy most van esélye az ellenzéknek a győzelemre.
Sok fideszes számára ez nemcsak politikai vereséggel érne fel, hanem karrierutak végét is jelenthetné, adott esetben a szabadságuk végét is, ha olyan ügyek derülnek ki. Ezért élet-halál harcként fogják fel a választást.
Annak is döntő szerepe lesz, hogy az ellenzék mennyire tudja összeszedni magát a következő időszakban, és mennyire tud olyan teljesítményt hozni, mint az előválasztás hónapjai alatt – vélekedik az elemző, azzal folytatva, hogy az ellenzéknek kulcskérdés a szavazók mozgósítása, mert többségben lehetnek a kormányváltást akarók. A Fidesznek viszont azon kell dolgoznia, hogy „a lanyhuló, de egyértelműen meglévő” kormányváltó hangulatot visszapasszírozza a palackba.
A negatív kampány mellett fontos szerepe lehet a kormánypártok részéről az eredménykommunikációnak, az ellenzéknél pedig az ígéretkommunikációnak. Pulai András azt is releváns kérdésnek tartja, hogy Márki-Zay Péter fel tudja-e építeni áprilisig a miniszterelnöki karaktert.
Mráz Ágoston Sámuel szerint közhely, hogy durva kampányra lehet számítani, ez a mai viszonyok között elsősorban a botránykeltési kísérletek szaporodását jelentheti.
Ugyanakkor ahhoz, hogy igazán durva legyen a kampány az ellenzéknek el kell indítania a sajátját. Ha az elmúlt két hónap intenzitását tudják csak felmutatni, utólag mégsem valószínű, hogy a közhelyes előrejelzésnek megfelelően emlékezünk majd az előttünk álló alig több mint 100 napra.
Az elemző egy gyenge, vagy elgyengült ellenzéki miniszterelnök-jelölt esetén azt sem tartaná meglepőnek, ha a kampány fókusza a választási végeredmény szempontjából a kulcsfontosságú választókerületekre terelődne.
Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a jobboldal biztos lehet győzelmében, a túlzott magabiztosság, a kutatási eredmények végeredménynek gondolása vagy a kiemelt szorgalmat jelentő választókerületi munka elhanyagolása a kormánypártok számára különösen veszélyesek.
Mráz Ágoston Sámuel a választást eldöntő tényezők közül többre is kitért, de leszögezte, hogy ezekről előre nyilatkozni „a szükségesnél nagyobb önbizalmat feltételezne”, ezért csak az mondható el, hogy mi lehet fontos:
- Mind országosan, mind az egyéni választókerületekben kiemelt szerepe lehet a személyiségeknek.
- A kormánnyal való elégedettségnél a jövőbe vetett bizalom még fontosabb lehet, aki bízik a jövőjében befektet, építkezik, családot alapít, s aligha a kormány és a fennálló állapotok lecserélésében érdekelt.
- Külön szerep juthat a járványhelyzetnek, egy esetleges ötödik hullám a választást technikailag is megnehezítheti, nemcsak a kommunikációs térre lehet hatással.
- Nemzetközi tér: a Brüsszelből érkező kormánykritika, „akármilyen technikai formát is ölt, szándékával ellentétesen inkább segít, mint árt a kormánynak”. Az elemző szerint így az uniós források ideológiai magyarázatokkal kísért visszatartása vagy a jogállamiság-bashing szerepét sem szabad túlértékelni. Az orosz-ukrán konfliktus esetleges kiéleződése vagy egy új migrációs hullám hatással lenne a magyar választásokra, „méghozzá a kormány számára inkább kedvező” módon.
2022-ben vélhetően áprilisban tartják az országgyűlési választásokat, de előtte a parlament még szavaz az új köztársasági elnökről. A kormánypártok jelöltje Novák Katalin.
forrás: Index, Németh Márton Sándor
