A kormány azt szeretné, hogy ha Magyarország – ahogy megnyerte az előző évtizedet – meg tudná nyerni az előtte álló évtizedet is. A miniszterelnök reményei szerint a magyar uniós elnökség végére közel kerülhetnek az európai versenyképességi paktum elfogadásához – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök péntek reggel a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában az észak-macedóniai Ohridból nyilatkozva.
Orbán Viktor azt mondta: az a sok változás – járvány, háború, energiaválság, infláció és az időközben felemelkedő ázsiai gazdaságok -, ami az elmúlt időszakban bekövetkezett, megváltoztatta a világgazdaságot, és aki ehhez nem alkalmazkodik, a változások vesztese lesz. „Mi azt szeretnék, hogy Magyarország, ahogy megnyerte az előző évtizedet, a 2010 és 2020 közötti évtizedet, ugyanúgy meg tudná nyerni az előttünk álló, éppen most zajló évtizedet is” – fogalmazott Orbán Viktor. Ehhez új eszközökre, új módszerekre és gazdaságpolitikára van szükség, ez pedig a semlegesség gazdaságpolitikája – fűzte hozzá. Kijelentette, azt a világban ma látható tendenciát, hogy blokkokra szakítják szét a gazdaságot, Magyarországnak ki kell védenie.
A miniszterelnök a hidegháborúhoz hasonlította azt, ami most történik, mivel szerinte a nagyhatalmak kettészakítják a világgazdaságot.
Közölte: két blokk, egy nyugati és egy keleti alakul ki most, és nagy nyomás lesz minden országon, hogy válasszon, a világgazdaság melyik feléhez akar tartozni. A gazdasági semlegesség azt jelenti, hogy Magyarország nem csatlakozhat egyik blokkhoz sem, Magyarországnak az az érdeke, hogy mind a két kialakuló gazdasági blokkal élénk, erőteljes, mély gazdasági kapcsolata legyen – jelentette ki.
Orbán Viktor – aki csütörtökön és pénteken hivatalos látogatáson tartózkodik Észak-Macedóniában – fontosnak nevezte, hogy jó gazdasági együttműködés legyen Magyarország és Észak-Macedónia között. Mint mondta, Észak-Macedónia fantasztikus ország, de bonyolult hely, vitában áll a bolgárokkal is, akik blokkolják az EU-s tagsági folyamatot kisebbségi viták miatt. Hozzátette, Magyarország az unió soros elnöke, ilyenkor kötelező, hogy az uniós csatlakozás szempontjából nehéz helyzetben lévő országokhoz elmenjen és segítsen a fennálló konfliktusok megoldásában. A kormányfő jelezte, a látogatásnak ugyanakkor van fontosabb oka is – mert „az uniós elnökség elmúlik, mint a nátha” -, Észak-Macedónia azért is fontos, mert az illegális migráció legforgalmasabb útvonalán fekszik. A macedónok 2015-16-ban, amikor „a nagy migrációs roham és invázió volt Európa és Magyarország ellen”, nagyon sokat segítettek Magyarországnak,
„nélkülük talán nem is tudtuk volna megfékezni ezt a migrációs inváziót”
– fogalmazott, emlékeztetve arra, hogy Magyarország akkor határőröket küldött Macedónia déli határára.
Kiemelte az ország földrajzi fekvését, hozzátéve, hogy ha Magyarországról a termékeinket el akarjuk juttatni a tengerhez, az egyik legfontosabb útvonal a Balkánon keresztül Észak-Macedónián át vezet a görög kikötőkhöz.
Orbán Viktor beszélt a gazdasági semlegesség megteremtéséről is, amivel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy ehhez először saját magunkkal és érdekeinkkel kell tisztában lenni.
Azt is kiemelte: Európa „öngyilkos úton jár”, amikor blokkosodással válaszol Ázsia felemelkedésére és saját gazdasági nehézségeire. Mint mondta, próbálja meggyőzni a kollégáit Európában, hogy „ne erre az ösvényre lépjünk”, de nagyon nagy nyomás alatt vannak, és a gazdasági semlegesség még nem mindenkinek áll olyan közel a szívéhez. A gazdasági semlegesség „szíve közepe”, hogy nem szabad, hogy ránk erőltessék, hogy politikai szemüvegen keresztül nézzük a gazdaságot, mert nekünk kizárólag saját érdekeinken keresztül szabad nézni ezeket a folyamatokat – mondta. Ez azt jelenti, hogy csak azt vegyük át a Nyugattól és csak azt vegyük át a Kelettől, ami hasznos és észszerű; ami nem jó, nem hasznos a magyaroknak, azt ne vegyük át – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy el kell utasítani minden olyan nyomást, kísérletet, ami árt az ország jövőjének. Orbán Viktor kijelentette:
a blokkosodás mindig lassítja a világgazdaság növekedését, miközben a nemzetállamoknak, közösségeknek, így a magyaroknak is a lehető legszabadabb kereskedelem és gazdasági együttműködés tesz jót.
Amikor ebben szakadások, tilalmak, szankciók jönnek be, akkor elveszítjük a gazdasági dinamikát – fűzte hozzá.
Hangsúlyozta: akárhogyan is blokkosodik a világgazdaság, Magyarországnak a technológiai fejlődés élvonalában kell maradnia, legyen szó autógyártásról, a zöldenergiához kapcsolódó technológiákról vagy a digitalizáció csúcstermékeiről. A jövőben bevezetendő új eszközök között említette Orbán Viktor a nem egyetemre menő, hanem szakmát tanulóknak bevezetendő munkáshitelprogramot, az otthonhoz jutás új megközelítését, ami a régi elemek megtartása mellett új eszközökkel segíti a fiatalok saját lakáshoz jutását, valamint a kis- és középvállalkozások tőkehiányát enyhítő támogatást. Továbbra is ki kell tartanunk amellett, hogy a gazdaság alapja mégiscsak a család, ezért a gyerekek után járó adókedvezményt – ha jól csináljuk a gazdaságpolitikát, akkor már a következő évben, 2025-ben – egy vagy két lépésben meg kell dupláznunk – jelentette ki.
Hozzátette: Magyarország gazdasági növekedése egy és két százalék között van, amivel már most is Európa élvonalában vagyunk, de ha nem akarunk beleragadni abba a növekedési tempóba, amitől szenvedni fog Európa a következő években, akkor Magyarországnak meg kell próbálnia a kedvezőtlen körülmények ellenére is a gazdasági semlegesség politikájának a segítségével a 3-6 százalék közötti növekedési sávba felkapaszkodni. Volt már ilyen, és ez most is sikerülni fog,
„Magyarország, a magyar kormány meg tudja ezt csinálni”
– hangsúlyozta.
Orbán Viktor elmondta: jó esélyük van arra, hogy novemberben tető alá hozzák az európai államok között a megállapodást, amely a gazdasági versenyképességet javíthatja és a magyar uniós elnökség végén elfogadják azt.
A migrációs vita kapcsán kiemelte: erre különösen igaz az a magyar bölcsesség, hogy „szólj igazat és leveszik a fejedet”.
Kitért Matteo Salvini olasz miniszterelnök-helyettes közelmúltbeli budapesti látogatására és megjegyezte: az olasz politikus még nála is rosszabbul járt, mert míg őt csak „ütik, vágják, rángatják, kritizálják”, addig Salvinit hat év börtönre akarják ítélni, mert belügyminiszterként nem engedte, hogy kikössenek az illegális migránsokat szállító hajók Olaszországban. „Mi teljes szívvel állunk Salvini mellett, ő a mi hősünk” – hangsúlyozta. Hozzátette: ilyen európai politikusok kellenének, akik személyes kockázatot is vállalva meg akarják állítani az illegális migrációt. Szerinte ugyanakkor a Magyarországgal szembeni kritikák és a Salvinivel szemben indított bírói eljárás ellenére egyre több ország mondja azt, hogy „ezeknek a fiúknak volt igazuk”. Úgy vélte: ma már Brüsszelben vagy Európában „közhelyszámba megy”, hogy „igaz, hogy ütjük, vágjuk, büntetjük a magyarokat”, de közben mindannyian tudjuk, hogy nekik van igazuk, mert „egyetlen esélyünk van egy szebb jövőre, ha nem engedjük be az illegális migránsokat az európai kontinensre”. Miközben egyik kezükkel kritizálnak, a másik kezükkel meg a saját politikájukat hasonlóvá teszik a miénkkel – mutatott rá Orbán Viktor utalva arra, hogy Németország átveszi a szigorú határőrizet politikáját.
„Magyarország mindig megvédi magát, régen is megvédte, ma is megvédi és a jövőben is meg fogja védeni minden lehetséges eszközzel, úgy, ahogyan egyébként a magyar alkotmány ezt minden magyar ember számára kötelezővé is teszi”
– mondta a miniszterelnök arra a kérdésre válaszolva, hogy politikai igazgatója, Orbán Balázs Oroszországgal szembeni védekezéssel és 1956-tal kapcsolatos megszólalásából levonható-e olyan következtetés, miszerint Magyarország nem védené meg magát.
Orbán Viktor hangsúlyozta: a háborúpártiak és a békepártiak közötti vita élesedni fog Magyarországon és a világban is a novemberi amerikai elnökválasztásig. Hozzátette: látja, hogy legutóbb sikerült belekeverni az 1956-os forradalom ügyét ebbe a háború-béke vitába. Arra figyelmeztetett: „észnél kell lenni”, ha az ember ilyen kényes kérdésekről beszél, akkor nagyon pontosan kell fogalmazni és semmilyen kétséget nem szabad hagyni a saját álláspontjukat illetően. „Most a politikai igazgatóm éppen félreérthetően fogalmazott, ami ebben az összefüggésben egy hiba, hiszen a mi közösségünk az 1956-os forradalom talaján áll, abból nőtt ki, nem lenne a mi politikai közösségünk, ha nem lettek volna az ’56-os hősök” – mondta. Hozzátette: nincs kétsége egyetlen fideszes vezető politikai nézetei felől sem és biztos abban, hogy Orbán Balázs is, ha a történelem úgy fordulna, hogy megint harcolni kell a hazáért, akkor „ott lesz velünk a Corvin közben”. Hangsúlyozta: ezért a háború és béke vitájába nem beemelni kell a magyar történelem számunkra szent és sérthetetlen eseményeit és hőseit, mint 1956 és az ’56-os hősök, hanem inkább távol kell tőle tartani. Nem szeretném, hogyha az ukrán-orosz háború árnyéka rávetődne az 1956-os szabadságharcosoknak az emlékére, akiknek hálával tartozunk és az ő dicsőségüket kell inkább napirenden tartanunk – jelentette ki.
Az amerikai elnökválasztás eldöntheti, hogy a világ tovább halad a háborúkhoz vezető, egyre elkeseredettebb harcokat eredményező ösvényen vagy megáll, visszafordul, békét és tűzszüneteket hirdet nemcsak az ukrán-orosz háborúban, hanem minden más gócponton is – hangsúlyozta a kormányfő, aki Donald Trump volt amerikai elnököt, jelenlegi republikánus elnökjelöltet a „béke elnökének” nevezte. Értékelése szerint Donald Trump amerikai elnökként nem indított háborút, lépéseket tett régi konfliktusok békével történő megoldása érdekében, ezért nem véletlen, hogy a „világ békeszerető, békevágyó része” politikai beállítottságtól függetlenül azért szurkol, hogy ismét ő legyen az elnök.
Ezzel szemben vannak a háborúpártiak, akik a demokraták sikeréért szurkolnak, „mert szeretnék folytatni a háborút”.
Magyarországon azt az álláspontot a kormányfő szerint „tipikusan a baloldalon található politikusok” képviselik, a békepártiak pedig a jobboldaliak. Figyelnünk kell arra, hogy a háború és békéről szóló nemzetközi viták, amikor megérkeznek Magyarországra, ne tereljék félre, ne rombolják le, ne siklassák ki az egyébként fontos belpolitikai, értelmes vitákat – mondta.
A kormányfő az árvízi védekezéssel kapcsolatban azt hangsúlyozta:
Magyarország „ötösre vizsgázott”, példás volt az összefogás, megvolt a sikerhez szükséges szív és a szakértelem is.
Köszönetet mondott mindenkinek, aki a védekezésben segítséget nyújtott. Emlékeztetett: a 2013-as, a valaha volt legnagyobb dunai árvíz idején is miniszterelnökként kötelessége volt a védekezés irányítása, ahogy most is, de a 2013-as időszakhoz képest a magyar állam most sokkal jobb állapotban van, hatékonyabb, szervezettebb és felkészültebb. A környező országokban az árvíz sok kárt okozott és áldozatokat is követelt, Magyarországon viszont emberéletben kár nem esett és az anyagi kár is mérsékelt – hangsúlyozta, emlékeztetve az elmúlt 10 évben végzett árvízvédelmi beruházásokra.
Forrás: hirado.hu
