A magyar gazdaság köszöni szépen jól van, és a következő csaták megvívására készül – erről a miniszterelnök beszélt a parlamentben. Orbán Viktor kiemelte: nyáron a bruttó átlagkereset 636 ezer forintra nőtt, ez 14 százalékos emelkedés tavalyhoz képest, ha ebből levonják az inflációt, akkor 9,4 százalékos a reálbér-növekedés. Orbán Viktor arról is beszélt: az ország pénzügyi helyzete megnyugtatóan stabil, az államadósság csökkenő pályán van. A kormányfő hozzátette: a világgazdaságban tapasztalt változások miatt a jövőben új gazdaságpolitikára és új gazdasági megoldásokra is szükség lesz.
Orbán Viktor napirend előtti felszólalásában első témaként a nemrég levonult dunai árvíz tanulságairól, a védekezés részleteiről számolt be. A miniszterelnök emlékeztetett, hogy az árhullám hirtelen jött, amely Magyarországon az évszázad második legnagyobb árvizéhez vezetett. Hangsúlyozta, a védekezés szervezetten, rendben történt, a bajt sikerült kivédenünk.
Orbán Viktor megköszönte az önkénteseknek, szakembereknek, rendőröknek, tűzoltóknak, katonáknak és mentőknek a munkáját.
„Ha baj van, a magyarok példásan összefognak. Ebből kellene átmenteni valamit a békeidőkre”
– mondta a kormányfő.
A 2013-as árvízi védekezéssel összevetve a magyar állam hatékonyabb, felkészültebb és szervezettebb lett. Jól döntöttünk – mondta –, amikor a 2013-as árvíz után 435 milliárd forintot áldozott a kormány árvízvédelmi beruházásokra, ebből 150 milliárd forintot a Duna védelmére. A Duna vízszintje az áradások következtében 6,5 méterrel megemelkedett, ezért 40 kilométeres szakaszon ideiglenes védműveket is kellett építeni. 4600 méteren pedig mobil falakat emeltek a szakemberek. Kellett kétmillió homokzsák és ötvenötezer tonna homok is – emlékeztetett.
Az elmúlt években épült védgátak megvédték Győr, Komárom és Dunaújváros városát, és hamarosan befejezik Esztergom védelmének kiépítését is.
A vízügyi hatóság az árvíz utáni jelentését hamarosan a kormány elé terjeszti, akkor döntenek a Duna menti árvízvédelmi rendszer további fejlesztéseiről – hangsúlyozta Orbán Viktor.
A miniszterelnök szerint Magyarországon hagyomány, hogy a gyermekek nyaraltatásában az állam is szerepet vállal. Idén nyáron negyvenezren nyaralhattak a balatoni Erzsébet-táborokban. Hozzátette határon túlról is több gyermek nyaralását is vállaltuk.
A szeptemberi iskolakezdéskor a kormány rendszeresen összegzést készít, ebből látható, hogy az elmúlt években ezernégyszázmilliárd forint értékben építettünk és újítottunk fel óvodákat és iskolákat – húzta alá Orbán Viktor.
A Dunakeszi Diáknegyedben, 32 ezer négyzetméteren létrejött egy 20 tantermes gimnázium 26 tantermes technikum és szakképző iskola mindkettőhöz egy-egy tornacsarnok. Valamint egy városi uszoda. Ez az új oktatási központunk ezerötszáz tanulót képes befogadni – hangsúlyozta.
Egymillió-kettőszázezer diák jut ingyenesen tankönyvhöz. Ez tizenötmilliárd forint kiadásától kíméli meg a családokat. A rászoruló családok részére ezenfelül 80 ezer ingyenes tanszer csomagot is biztosítottunk – tájékoztatott a kormányfő.
A Digitális Magyarország programról is szót ejtett a miniszterelnök. Mint mondta, az egészségablak-alkalmazáson keresztül már 80 egészségügyi intézményt lehet elérni, és a betegek digitálisan is tudnak időpontot foglalni.
Hatvanöt év feletti honfitársunk, gondosóra-használó, és az ő életük és egészségük ma nagyobb biztonságban van, mint korábban volt. A program folyamatosan újabb szolgáltatásokkal bővül az év során – tette hozzá.
Orbán Viktor miniszterelnök azt mondta a mindenkori gazdasági év sikerének feltétele a turisztikai ipar jó teljesítménye.
Az idei nyár rekordnyár volt, a gazdasági év rekordév lesz – jelentette ki a miniszterelnök. Soha ennyi turista nem látogatott hazánkba. Soha ennyi magyar nem nyaralt belföldön és külföldön mint idén.
Több mint húsz év után visszavettük a repteret, hazánk globális kapukulcsát – fogalmazott Orbán Viktor. Kijelentette, a 17 milliós utasszámot újra el fogja érni a budapesti repülőtér, felveszi a versenyt az EU reptereivel.
Emlékeztetett, arra is, hogy az MVM részesedést vásárolt a világ egyik legnagyobb földgáz mezőjében. Ez történelmi jelentőségű. Magyarország a világon harmadik a napenergia arányát tekintve az áramtermelésben. Látható hogy rohamléptekben haladunk az energiafüggetlenség felé – szögezte le.
Az ország gazdasági helyzetéről a kormányfő elmondta: a gazdasági növekedés tekintetében az EU 27 tagállama közül a 11. helyen állunk, növekedési ütemünk az EU-átlag másfélszerese. Mögöttünk vannak a franciák, a németek, az olaszok és az osztrákok is, de ezzel nem lehetünk, elégedettek, még nagyobb növekedésre lesz szükségünk a jövőben – mutatott rá. A beruházások tekintetében GDP-arányosan az EU negyedik helyén állunk 24,5 százalékos teljesítménnyel. Itt az első helyet kéne megcéloznunk – hangoztatta Orbán Viktor.
Továbbra is teljes a foglalkoztatottság:
4,7 millió ember dolgozott a nyáron. Bruttó 636 ezer forint lett az átlagkereset a nyáron, és 12. hónapja folyamatosan emelkednek a reálbérek Magyarországon.
„Bár a magyar gazdaságnak rendszeresen halálhírét keltik, a magyar gazdaság köszöni, jól van” – jelentette ki a miniszterelnök.
Igaz lehet szerinte az a mondás, hogy akinek halálhírét keltik, az sokáig él.
Az ország pénzügyi helyzetét Orbán így jellemezte: megnyugtatóan stabil. A költségvetés hiányát 4,5 százalékra akarják csökkenteni, időarányosan jól is állunk. A kamatstopot csak akkor fogják kivezetni, ha a kamatok értékelhető módon csökkennek majd, majd beszélt a babaváró meghosszabbításáról is.
A miniszterelnök emlékeztetett, hogy a kormány idén nyáron meghosszabbította a babaváró hitelekre vonatkozó gyermekvállalási határidőt is 2026. július 1-ig. Elindították az új otthonfelújítási programot, és úgy számolnak, hogy ennek keretében legalább húszezer házat lehet felújítani.
Az inflációról és a kamatszintek mértékéről szólva hangsúlyozta: a kormány 2023 év végére az ígéretét betartva 10 százalék alá szorította le az inflációt, majd idén nyár végére 4,5 százalék alá. Ez idő alatt a jegybanki alapkamat 6,5 százalékra esett.
„Szeretném világossá tenni, hogy bár a kormány a nagyobb gazdasági növekedést tartja kívánatosnak, száz százalékban tiszteletben tartja a jegybank függetlenségét, és a kormány együtt él a jegybanki kamatkörnyezettel” – fogalmazott.
Orbán Viktor emlékeztetett, Magyarország a világháborúkat a vesztes oldalon fejezte be, ezért elvesztette területeit, amelyek korábban erőforrásokat adtak a piacgazdaságnak. Csak akkor maradhat fenn a magyar állam, ha képesek vagyunk versenyképes termékeket termelni és gyártani a világpiacra – tette hozzá.
Hazánk exportteljesítménye eléri a nemzeti össztermék 76 százalékát – ismertette a kormányfő.
A mögöttünk hagyott hónapok növelték a bajt. Az európai polgárok hiába szavaztak a változásra, Brüsszelben ismét olyan bizottság alakult, amely folytatja a világgazdaságot megosztó és kettéválasztó politikáját – fogalmazott Orbán Viktor.
A kormányfő szerint az Európai Unió beszállhatna egy élesebb versenybe. Mint mondta
Magyarországnak a blokkosodás útja járhatatlan, az gadzasági önálóságunk beszűküléséhez, kiszolgáltatottsághoz, gazdasági pangáshoz és elszegényedéshez vezetne.
Orbán Viktor úgy fogalmazott, a gazdaságot nem szabad a politika szemüvegén keresztül nézni, kizárólag a magyar gazdaság érdekeit szabad követnünk.
Magyarországnak mindenből a legjobb kell. Technológiából, tőke befektetésből, és hitelprogramokból. Csúcstechnológia, hosszú távú tőkebefektetés, a legelőnyösebb hitelprogramok, kiegyensúlyozott kapcsolatok minden égtáj felé. Az új semleges gazdaságpolitika új eszközöket követel – mondta Orbán Viktor, aki leszögezte pénzügyi akciótervekre van szükség. Az első terv részletei helyet kapnak a hamarosan benyújtandó költségvetésben is.
Diákhitelhez hasonló munkáshitel, tőkejuttatás a kis- és középvállalkozások számára, 13. havi nyugdíj állandósítása, a gyermekek után járó adókedvezmény megkétszerezése – ezek lesznek az új gazdaságpolitika első lépései, amelyek lendületet adnak a gazdasági növekedésnek. A magyar gazdasági növekedési ütemét a 3-6 százalék közötti sávba kell emeljük – szögezte le Orbán Viktor. Akkor is – tette hozzá –, ha másnak ez nem sikerül Európában. A miniszterelnök meggyőződése, hogy Magyarország ezt meg tudja csinálni.
Heves vitákat hozott a nyár a migráció kérdésében is Európában – fogalmazott Orbán Viktor –, Németország lezárta határait, Franciaországban az új miniszterelnök arról beszél, hogy helyreállítja a rendet. Hollandia bejelentette minden idők legkeményebb migrációellenes jogszabályrendszerét. Svédország és Finnország kormánya migráció ellenes törvényeket tárgyal – folytatta.
A szabad utazás korszaka a végéhez közeledik, pedig csak annyi kellett volna, hogy megfogadják Magyarország tanácsát: ha követték volna a magyar példát, és a kezdet kezdetén nem engedik be a migránsokat – jelezte.
Németországban számolatlanul történnek késes támadások, Anglia egyes területeit hetekig nyílt összeütközések uralták. A legtöbb nyugati országban áldatlan állapotok uralkodnak. Nem örülünk, hogy igazunk lett – fűzte hozzá a miniszterelnök.
Még mindig nem lenne késő észhez térni, de sajnos nem ezt látjuk: ma az a divat, hogy aki megvédi a saját határait, és megvédi Európa határait, aki kimondja az igazat, azt üldözik és megbüntetik – hangoztatta.
Magyarországnak azért kell fizetnie, mert megvédte Európát; Salvini olasz miniszterelnök-helyettest börtönbe akarják zárni, mert megvédte a hazáját.
Ha Brüsszel továbbra is ragaszkodik a bennünket büntető döntéséhez, megkapja, amit akar, és Brüsszel főterére fogjuk szállítani a Magyarország kapuját döngető migránsokat
– figyelmeztetett Orbán Viktor.
A miniszterelnök kiemelte: Magyarország kezdeményezésére megalakult A béke barátai elnevezésű országcsoport. Orbán Viktor szerint ennek célja, hogy a szövetség tagjai nem akarják tétlenül nézni, ahogy a háborúpártiak a harmadik világháború peremére sodorják az egész világot.
Véleménye szerint bárhonnan is nézzük, legyen szó árvízről, gazdaságról, EU-ról, migrációról vagy háborúról, végül mindig a nemzeti szuverenitás és függetlenség kérdésére lyukadunk ki. Magyarország kormánya nemzeti kormány, tehát szükségszerűen szuverenista is.
„Mi tudjuk, hogy valójában csak magunkra számíthatunk. Magyarország nyakára mindig a nemzetközi térből hozták a bajt, és mindig a nemzeti ellenállás, a nemzeti összefogás és a nemzeti kormányzás jelentette a megoldást” – hangsúlyozta. Orbán Viktor.
Európa számos országában ez épp fordítva történt, mint például Németországban. Ezért bizalmatlanok a szuverén kormányokkal szemben, sőt időnként ellenségesek is. Hol nyíltan, hol rejtett módon törekednek a nemzeti kormányok szuverenitásának korlátozására is. A nyílt támadásokat – mint például az Európai Parlament támadásai – könnyebb felismerni. A rejtett támadásokkal már nehezebb a dolgunk, fogalmazott.
A miniszterelnök a Reuters nemzetközi hírügynökség nyáron közzétett jelentését hozta fel példaként, amely a koronavírus-járvány idején a kínai vakcinákkal szembeni amerikai dezinformációs háborút leplezi le.
„Úgy gondolom, ilyesmire egy gyakrabban számíthatunk a jövőben. Ezért biztosítani akarom a Tisztelt Házat, hogy a kormány a magyar állam minden eszközét habozás nélkül fogja felhasználni Magyarország szuverenitása és függetlensége érdekében” – hangsúlyozta a miniszterelnök.
Hozzátette:
minden, a magyar emberek érdekét, biztonságát, jólétét, egészségét fenyegető szankcióval szemben megvédjük Magyarországot.
Meggyőződése, tapasztalata szerint bármilyen kilátástalan is a helyzet, ha kitartunk, a végén minden jóra fordul. Orbán Viktor ennek szellemében kívánt a parlamenti képviselőknek értelmes és gyümölcsöző vitákat az őszi ülésszak során.
Forrás: hirado.hu
