Bérek területén Magyarországnak történelmi hátrányai vannak, hiszen a rendszerváltáskor nagyon mélyről indultak a fizetések – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában. A bérek emelése sohasem lehet elég, de ezen a területen a munkaadóknak és a munkavállalóknak meg kell állapodniuk egymással, mert a rossz kivitelezés nem várt gazdasági következményekkel járhat – tette hozzá.
A kormányfő szerint augusztus lehet az a hónap, ahol változás áll be, most az látszik, hogy 16 százalék körüli lehet az infláció, a bérek növekedése pedig meg is haladhatja ezt a szintet. A kormány azon dolgozik, hogy augusztus után a bérek növekedése havi szinten folyamatosan meghaladja az infláció mértékét és remélhető, hogy ez a teljes éves összevetésben is így lesz majd – mondta Orbán Viktor.
A miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy a 2010-es választások után két év kellett, hogy a szocialisták által hagyott romokat felszámolják és 2012 óta reálbér emelkedést látott az ország. Azonban ez csak az idei év elejéig tartott, hiszen a bérek nem tudtak lépést tartani a háború miatt elszálló energiaárakkal és ennek a gazdaságra gyakorolt hatásaival.
Az áremelkedés egy bizonyos mértéke magyarázható, Magyarország az energiát külföldről szerzi be,
idén pedig komoly ellátási zavarok vannak a háború és a brüsszeli szankciók miatt, ez a kettő együtt az egekbe repítette az energiaárakat
– mondta Orbán Viktor, hozzátéve, hogy 4 ezer milliárd forinttal fizetett az ország többet az energiáért, mint tavaly.
Ugyanakkor szerinte nem volt az utóbbi időben indokolt minden áremelkedés, annak ellenére sem, hogy a tisztességes profit egy természetes törekvés a kereskedők részéről. Az elmúlt hónapokban, mutatott rá, azt lehetett tapasztalni, hogy a multik magasabban tartották az árszintet, mint amennyit a tisztességes profit szempontja indokolt volna.
Ez ellen védekezni kell, a ráolvasás nem segít – fogalmazott a kormányfő, megjegyezve, hogy e téren erőt kellett mutatnia a kormánynak, fel kellett lépnie az árspekulánsok ellen. Ez a fellépés meg is hozta az eredményét, és a GVH-nak jövőre is lesznek lehetőségei arra, hogy még egyszer ne tudjanak így nyerészkedni az árspekulánsok – hangsúlyozta a miniszterelnök.
Az igazi belendülés 2024-ben várható
Orbán Viktor kijelentette, hogy 2023 az infláció letörésének éve volt, 2024 pedig a gazdasági növekedés újraindításának éve lesz. A kormányfő hozzátette, ehhez alacsonyabb, értelmezhetőbb kamatozású hitelek kellenek, ezáltal újra megindulhat a gazdaság motorja.
Ebből már láttunk jó előjeleket a harmadik illetve negyedik negyedévben, de az igazi belendülés 2024-ben várható
– mondta Orbán Viktor, majd kiemelte: mind a gazdaság, mind az infláció valójában az emberekről szól. Ahhoz, hogy a gazdaság megfelelően működhessen, folyamatosan munkahelyeket kell létesíteni.
Magyarországon egy olyan szerkezetű gazdaságra van szükség, amelyben minden dolgozni akaró magyarnak lehetősége nyílik a munkára – fogalmazott a miniszterelnök.
Ma több mint 4,5 millió magyar dolgozik, egymillióval több, mint 2012-ben – mutatott rá a kormányfő.
Meg kell védeni a rezsicsökkentést
A miniszterelnök a rezsicsökkentés kapcsán elmondta: az idei év első hét hónapjában 1078 milliárd forintot adtunk a családoknak rezsicsökkentés formájában.
„Ma minden magyar 181 ezer forint támogatást kap a fizetésén felül. Ennyivel lenne magasabb a számlájuk, a ha nem lenne rezsicsökkentés” – fogalmazott Orbán Viktor, majd hozzátette: az Európai Unió mivel ezt soknak tartja, folyamatosan támadja a magyar rezsicsökkentési modellt.
„Ezt a kormánynak meg kell védenie, ha ugyanis nem teszi, a magyar családok nem tudják majd kifizetni a számláikat” – jelentette ki Orbán Viktor, majd hozzátette: Európai összevetésben a magyar emberek fizetik a legkevesebbet a rezsiért, úgy hogy az országunk ráadásul importálja is a nyersanyagokat.
A kormányfő szerint Európai összevetésben a magyar emberek fizetik a legkevesebbet a rezsiért, úgy hogy az országunk ráadásul importálja is a nyersanyagokat.
Forrás: hirado.hu
