Jók a kilátások arra, hogy 2020 után is pénzügyileg erős marad a Közös Agrárpolitika (KAP). Az uniós agrárminiszterek tegnap Brüsszelben elnökségi következtetéseket fogadtak el a (KAP) jövőbeni irányairól.
A dokumentumba sikerült beépíteni a januárban Budapesten elfogadott V4 nyilatkozatban foglaltakat. Az agrárminiszterek tegnapi döntése határozott irányt mutat a Bizottság számára a május végén megjelenő jogszabályi javaslatok kidolgozásához. A magyar szaktárca vezetője kiemelte, hogy az Agrárminiszterek Tanácsa többségének, azaz 23 tagállamnak az álláspontját tükröző, úgynevezett elnökségi következtetések a KAP ambiciózus céljai mellett a megfelelő nagyságú költségvetésre is utalást tesznek. A magyar mezőgazdaság jövője szempontjából nagy jelentőségű, hogy a tagállamok támogatták az egységes területalapú támogatási (SAPS) rendszer továbbvitelét. Magyarország a közép-európai régió országaival együtt a 2013-as KAP reform előkészítése során sikeresen állt ellen a SAPS rendszer eltörlésére irányuló törekvéseknek. Ez a támogatási forma olyannyira sikeressé és elfogadottá vált, hogy mára a más alaptámogatási rendszert alkalmazó nyugat-európai országok nagy része is a SAPS rendszert szeretné használni. Fazekas Sándor hangsúlyozta: az uniós miniszterek döntő többsége egyetértett abban, hogy a termeléshez kötött támogatásokat 2020 után tovább kell vinni. Ez a közvetlen támogatások egyetlen olyan eleme, amely valóban az aktuális termelést, továbbá a versenyképességünk megőrzését segíti. A magyar gazdálkodók szempontjából kiemelten fontos, hogy ezeken a támogatásokon keresztül valósítható meg az érzékeny, munkaigényes ágazatok támogatása, mint például az állattartás – fogalmazott az agrártárca vezetője. A vidékfejlesztéssel kapcsolatosan magyar kérésre a szöveg külön kiemeli a mezőgazdasági beruházások és a vissza nem térítendő támogatások jelentőségét. Fazekas Sándor emlékeztetett a visegrádi országok, valamint Horvátország által január végén, Budapesten aláírt közös KAP nyilatkozatra. Ez volt az első olyan ország-csoport, amely közös javaslatokat tett a 2020 utáni KAP elemeire, ezek a most elfogadott dokumentumban is megjelennek – emelte ki Fazekas Sándor. A 2020 utáni KAP részletszabályait meghatározó ágazati jogszabályi javaslatokat az Európai Bizottság május 29-én hozza majd nyilvánosságra, amelyek kidolgozása során figyelembe veszi az elfogadott tanácsi következtetésekben foglaltakat. (Forrás: FM Sajtóiroda)
A Polgári Kisgazdák szakértői a 2018. március 19-én sorra került miniszteri tanácsülést előkészítő Dorfmann-jelentés tervezetének a véleményezésekor már szakértői szinten kifejtették: a területalapú támogatási rendszert, azaz a SAPS kifizetések rendszerét és szintjét fenn kell tartani mindazon gazdálkodók számára, akik a hivatalos termőföld-használatról szóló hivatalos nyilvántartásban termőföld-használóként vannak bejegyezve. Ennek indoka egyfelől az, hogy a mezőgazdaságban dolgozók jövedelme még mindig jelentős mértékben alatta marad a többi gazdasági ágazatban dolgozó emberek jövedelménél. Tehát, ezek a kifizetések egyfajta termelői jövedelem kiegészítésként kell, hogy működjenek a jövőben. Másfelől egy jól kialakított, és mára már begyakorlott rendszerről van szó, ami egyre gördülékenyebben működik.
A területalapú támogatásokat környezetgazdasági prémiumokkal lenne célszerű kiegészíteni. Ebbe a konstrukcióba két környezetgazdasági paramétert érdemes beépíteni: az egyik, a támogatott területre vetítetten a gazdálkodó gazdaságában az egy hektárra vetített és az Egységes Nemzeti Állatnyilvántartó Rendszerben (ENÁR) nyilvántartott állatlétszám szerint számított minden 0,1 állategység/hektár értékű állatlétszám után 2 százalék prémiummal emelkedjen a támogatott területre kifizetett SAPS. Tehát, amennyiben a gazdálkodó által az adott tárgyévben tartott átlagos állatlétszám eléri a hektáronkénti egy állategységet, a neki járó területalapú támogatáson felül kapja meg a kifizetett összeg 20 százalékát környezetgazdasági prémiumként.
A másik prémium a környezetgazdasági nitrát-prémium lehetne. A szakhatóságok által a kis-vízgyűjtő területek meghatározott pontjain, meghatározott rendszer szerint mért átlagos talaj- és élővíz-nitrát tartalom adatok meghatározott szintje alatt az adott kisvízgyűjtőn gazdálkodók további 20 százalék SAPS kiegészítésre legyenek jogosultak. Ennek a prémiumnak az lenne a célja, hogy ösztönözze a mezőgazdasági termelőket a talajvizsgálati laboratóriumi eredmények alapján kiszámított okszerű tápanyag gazdálkodásra, azaz a kijuttatott nitrogén hatóanyag csak annyi legyen, amennyi a termesztett növény élettani igényét kielégíti.
Összességében a magyar Polgári Kisgazdák a fentebb megnevezett két indikátor bevezetését látják célszerűnek, mert ezek nem csak indokolt környezetgazdasági célokat szolgálnák, hanem mögéjük jól kezelhető és objektív értékelési rendszer is állítható, aminek a segítségével az egyes gazdálkodók érdekei direkt módon a környezetvédelmi célok mögé állíthatóak, egyúttal védhetőek is.
