Széchenyi István emlékére: „… Azokból a kövekből, amit az utunkba gördítenek, egy kis ügyességgel lépcsőt építhetünk …” (Széchenyi)
2024. szeptember 21-én Balatonfüreden a Tagore sétányon látható Széchenyi-szobornál emlékeztek meg a balatonfürediek gróf Széchenyi István születésének 233-ik évfordulójáról, valamint a Balaton első gőzhajójának a vízrebocsátásáról.
Az utóbbinak most van a 178-ik évfordulója.
A megemlékezésen a Kisgazda Polgári Egyesületet Dr. Paál Sándor, az Országos Elnökség tagja képviselte.
Az első balatoni gőzhajó 1846. szeptember 21-én „Kisfaludy” néven került vízre.
A hajó újjáépítésére 2021-ben került sor. Napjainkban ezt az újjáépített hajót a pesti Duna szakaszon lehet látni, ahol sétahajó.
Az első magyar gőzhajó a Dunán jelent meg. 1817-ben egy pécsi órásmester, Bernhard Antal a Dráva partján építette. Ez volt a „Carolina” gőzhajó. Ma Balatonfüreden egy tóparti cukrászda őrzi a nevét.
Széchenyi 1842-ben, a Pesti Hírlap hasábjain írt levelet a gőzhajózásról, ami nagyon felkeltette a közvélemény figyelmét. A „Kisfaludy” építése az Óbudai Hajógyárban indult, de maga a gőzgép az angliai Penn városban készült.
A hajó Széchenyi 55. születésnapján került a Balaton vizére, és azonnalBalatonkenesére indult, ahol a veszprémi püspök és egy ágyú díszlövése fogadta. Széchenyi a kikötés után megjegyezte: „… a beszéd hosszú, a híd rövid …” mivel a püspök úr beszéde valóban nagyon hosszú volt, de a hajó kikötésére szolgáló fahíd, aminek a megépítését a Veszprémi Püspökség vállalta, tényleg nagyon rövid volt, ezért a sekély vízen a gőzhajó csak nehezen tudta azt megközelíteni. A „Kisfaludy”útja Keneséigmintegy egy óráig tartott, ami 28 kilométer, és ez 1846-ban tekintélyes sebességnek számított(ma is az vízen), majd negyven át fogadta az utasait.
A Kisfaludy belsejét, szalontermét maga Széchenyi István tervezte és a kárpitborításokról a felesége, Crescence döntött. Az aranyozott belső burkolatok, a mahagóni oszlopok és tükrök szintén az osztrák grófnő igényei szerint lettek kialakítva.
Az első gőzhajóra egyszerre 300 utas tudott felszállni. Volt ott szinte minden: fűthető szobák, ebédlő, szalon, könyvtár. Nem volt nehéz a jegyeket sem eladni. Mindenki a gőzösön akart utazni. A kapitány mellett egy gépész irányította a gőzgép üzemét. Ma is ez a gyakorlat. Csak a kisebb hajóra jellemző, hogy a hajóvezetői és a gépkezelői feladatokat egy ugyanazon személy látja el.
Dr. Paál Sándor c. egyetemi docens,
a KPE Országos Elnökségének a tagja,
okl. hajóskapitány …”
