Brüsszelben egyetértés van abban, hogy az eszkalációs kockázat, a közeledő tél és a szankciók kikerülése miatt nagy a baj Ukrajna vonatkozásában. Magyarország szerint itt lenne az ideje annak, hogy a háborúpárti megközelítést végre a békepárti politika váltsa fel – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Luxembourgban.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az európai uniós külügyi tanácsülést követő sajtótájékoztatóján arról számolt be, hogy a fő napirendi pont ezúttal is az ukrajnai háború volt, és a helyzetértékelés úgy szólt, hogy nagy a baj, és még a jelenleginél is sokkal nagyobb baj lehet rövid időn belül, erős a további eszkaláció veszélye.
Rámutatott, hogy közeledik a tél, s az ukrajnai energetikai infrastruktúra jelentős része megsemmisült. Illetve arra is kitért, hogy a szankciókat egyre több európai vállalat egyre nagyobb mértékben kerüli ki, folytatva korábbi tevékenységét, csupán harmadik országok közbeiktatásával.
„Tehát nagy a baj, és könnyen még nagyobb lehet ez a baj, hiszen a csatatéri jelentések szerint egyre intenzívebbek a harcok, könnyen lehet eszkaláció, jön a tél, amely kemény lehet, és a szankciókat egyre nagyobb mértékben kerülik el” – figyelmeztetett.
„Abban is egyetértés van, hogy ez rossz. Sőt, abban is egyetértés van, hogy nagyon rossz. A kérdés csak az, hogy ebből mi következik” – mondta.
„Van egy háborúpárti és egy békepárti megközelítés. A kettő között van több nagy különbség is, de egy szembetűnő különbség mindenképp, hogy az egyiket ezer napon keresztül próbáltuk, és sikertelennek bizonyult, ez a háborúpárti megközelítés, és van egy, amit még nem engedtek kipróbálni, ez pedig a békepárti megközelítés” – tette hozzá.
„Ezért azt gondoljuk, hogy majdnem ezer nap kudarca után itt lenne az ideje annak, hogy a háborúpárti megközelítést a békepárti megközelítés váltsa fel” – folytatta.
Szijjártó Péter bírálta a háborúpárti brüsszeli álláspontot, amelynek keretében további fegyverszállítást és újabb büntetőintézkedéseket sürgetnek, illetve a leszállított fegyverek oroszországi célpontok elleni bevethetőségének engedélyezését.
Elítélte, hogy „megpróbálják az egyhangúságot kiiktatni több kérdésben is, és megpróbálják elnémítani a békepárti hangokat, ahelyett, hogy végre őszintén szembenéznének azzal, hogy majdnem ezer nap háborúpárti megközelítése kudarcot vallott”.
„Van, aki már úgy beszél itt a béke hangjával fellépőkről, mint akik a veszélyt jelentik. Egyesek úgy érvelnek, hogy azért nem lenne jó most béketárgyalásokat kezdeni, mert Ukrajna nem áll jól. Hát kérdezem én, hogyha Ukrajna nem áll jól, akkor ez nem ugyanazt bizonyítja-e, amit mi mondunk?” – tette fel a kérdést.
A miniszter ezt követően a Donald Trump friss nyilatkozatával kapcsolatosan feltett újságírói kérdésre válaszolva hangsúlyozta, hogy az előző amerikai elnöknek abban mindenképp igaza van, hogy minden egyes perccel, órával és nappal nő az ukrajnai eszkaláció, azaz a NATO és Oroszország közötti közvetlen konfrontáció kockázata.
„Mi továbbra is azt az álláspontot képviseljük, hogy a harmadik világháborúnak úgy lehet a legnagyobb eséllyel az elejét venni, hogyha ez a háború minél előbb véget ér Ukrajnában” – húzta alá.
„Ezért vágjuk a centit az amerikai elnökválasztásig, néhány hét, mert azt gondoljuk, hogy Donald Trump elnök úr győzelme hozhat egy olyan változást a nemzetközi politikai életben, amely magával hozza a béke minden eddiginél nagyobb reményét” – fűzte hozzá.
„Én azt gondolom, hogy ha Donald Trump nyerni tud az Egyesült Államokban, akkor rövid időn belül visszaköltözhet a béke Közép-Európába. Ha másként döntenek az amerikai választópolgárok, akkor nekünk Európában és azon belül Közép-Európában is nagyon nehéz időszakra kell berendezkednünk” – vélekedett.
Forrás: hirado.hu, MTI
