2025. március 15-én a Kisgazda Polgári Egyesület képviseletében Dr. Paál Sándor, az Országos Elnökség tagja helyezte el a megemlékezés koszorúját Balatonfüreden, a Tó partján álló Széchenyi-szobor talapzatán.
Nekünk balatonfüredi Polgári Kisgazdáknak meghatározó történelmi személyiségek gróf Széchenyi István, Deák Ferenc és Jókai Mór.
Ők olyan bölcsességeket hagytak az utókorra, mint a körültekintő megfontoltság, a mértéktartás és a kellő időben megkötött jó megegyezés az ellenérdekű féllel, így például 1867-ben az osztrák császárral. Ez is hazaszeretet, mert nem mindig a forradalmi hevület visz el minket a célunkhoz. Van amikor először alaposan körül kell néznünk. Fel kell mérni a bennünket ért kritikák valóságtartalmát, és ki kell dolgoznunk az összegyűlt információk birtokában azt a határozott cslekvési tervet, amit meg fogunk valósítani. Nem más ez, mint a jó szívvel végzett, de gondolkodva történő fontolva haladás.
Mi balatonfüredi Polgári Kisgazdák ezeket a gondolatokat ma nagyon időszerűnek látjuk, mert napjaink 1848-as Metternich kancellárját mi most Manfréd Wéberben látjuk. – Ez van.
Gróf Széchenyi István Balatonfüreden:
Az Arácsi út és a Lóczy Lajos utca találkozásánál látható a Széchényi Ferenc Kertészeti Szakképző Iskola. A telek közepén olyan épületek fogadják a látogatót, amelyek az építészeti formáikkal az első pillanatra elárulják, hogy korábbi századok alkotásai. Nemes, ízléses, szép kivitelű épületek, karcsú oszlopok által hordott erkéllyel. – Jókai e szép kastélyt vette mintául ’Az arany ember’ című regényében, amikor Timár Mihály kastélyát megrajzolta. – Széchényi Ferenc, Széchenyi István édesapja már egy 1781-ben írt levelében beszámol a kastély építéséről. Alig egy év alatt megépítették, és 1782 nyarán már fel is avatták. Széchényi Ferenc fia, István (1791-1860) is sokszor megfordult a kastélyban. Érett férfi korában is nyaralhatott benne, amit bizonyít az, hogy 1835-ben saját fürdőházat építtetett a Balaton partján.
1846. szeptember 21-én, a Legnagyobb Magyar 55-ik születésnapján itt került a Tó vizére a Balaton első gőzhajója, a „Kisfaludiy” gőzös. (Forrás: uti.sugo.hu)
Deák Ferenc 1830 és 1873 között gyakran megfordult Balatonfüreden az itteni fürdőben, hol egyedül, hol pedig barátai társaságában. A Gróf Eszterházy-vendéglőben is gyakran megszállt, jegyezte fel Ő róla báró Wesselényi Miklós.
Kisfaludy Sándor kezdeményezésére épített „Magyar Nemzeti Játékszín”, az első balatonfüredi kőszínház 1831. július. 3-i megnyitóján is részt vett. Nyolc nappal rá a Balatonfüredi Rendkívüli Megyegyűlésének a jegyzője volt, ahol a kolerajárvány elleni védekezésről tanácskoztak. – Balatonfüred ekkor Zala vármegye része. – Részt vett Kisfaludy Sándor szoborának a felállításában, amihez adományokat gyűjtött, és ő választotta ki az alkotó szobrászművészt.
(Forrás: Deák Ferenc Hagyományőrző Alapítvány – Pozsony-Budapest, 2013)
Jókai Mór 25 éven át nyaralt Balatonfüreden. Az első, 1857-es balatonfelvidéki utazásáról a következő év tavaszán számolt be a Vasárnapi Újságban, A Magyar Tempevölgy című cikk sorozatában. Ezt követően is sokszor járt erre, ilyenkor a Szívkórházhoz tartozó Klotild-udvarban lakott. 1867-ben sógora, dr. Huray István fürdőorvos ösztönzésére vásárolt meg egy telket a Kerek-templommal szemben, s arra építtette a villát, amelybe 1871-ben költöztek be véglegesen feleségével, Laborfalvi Róza színésznővel.
Az épület kora-eklektikus stílusban épült, tágas előcsarnokkal. A hat szobás, konyhás, alápincézett villából szép kilátás nyílt a Balatonra. Előkertjében ritka rózsafajták nyíltak, az épület mögötti gyümölcsöst Jókai saját kezűleg gondozta. Az író ritkán hagyta el nyáron Füredet, csak ősszel költöztek vissza Pestre.
Balatoni élményeiről számos cikkben, írásban számolt be, például ’Asszonyt kísér, Istent kísért’ című regényében. A fürdőélet mindennapjairól a lapjában, az ’Üstökösben’ is tudósított. 1876-ban az ’Életképekben’ Balatonfüredi levelek címmel indított sorozatot.
A környezet jó hatással volt egészségére, korábbi betegségéből, a hörghurutjából is itt sikerült kigyógyulnia. Itt írta meg egyik legnépszerűbb regényét, ’Az arany embert’ amit maga is a „legkedvesebb regényének” nevezett. (Forrás: a Wikipédiából, a szabad enciklopédiából)
Dr. Paál Sándor (PhD – gazdálkodás- és szervezéstudományok),
c. egyetemi docens, balatonfüredi polgári kisgazda,
a KPE Országos Elnökségének a tagja,
a Technológiai és Ipari Minisztérium
AHHF/9986-1/2022-TIM számú határozata alapján hajózási vizsgabiztos,
okleveles hajóskapitány
(Fotók: az emeletes épület: a Széchenyi kastély; a másik épület: a Jókai villa.A fotók forrása, a március 15-i borongós, esős napon fotózta: Paál S.)
