Megújul a vízgazdálkodási rendszer a Jászságban és javítják a Felső-Duna mellékág-rendszerének árvízvédelmét és vízpótlását. A jászsági vízgazdálkodási rendszer rekonstrukciójának első üteme az Európai Unió és a magyar állam 1,65 milliárd forintos támogatásával, a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) keretében várhatóan a jövő évben indul – tájékoztatott a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (Kötivizig). Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) és a Kötivizig együttműködésével megvalósuló, a tervek szerint 2020 végéig tartó projekt befejezésével a Jászsági-főcsatorna alkalmas lesz a csapadékos időszakok vizeinek visszatartására. A fejlesztéssel javul a térség vízgazdálkodása, lehetővé válik a főcsatorna komplex és többcélú hasznosítása, ezáltal pedig csökkenthetők az éghajlati szélsőségekből eredő káros hatások – írja hírében a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara.
A 21 kilométeres Jászsági-főcsatorna teljesen megújul, a töltések magasításával, mederkotrással, a műtárgyak felújításával nő tározókapacitása. Továbbá az üzemirányítás is korszerűbbé válik. A töltésemeléssel 62 centiméteres vízszintemelés érhető el, így a főcsatorna teljes hosszában összesen 2,65 millió köbméter víz áll majd rendelkezésre, ez a jelenleginél nagyjából 0,65 millió köbméterrel több. A belvíztározási kapacitás pedig várhatóan 0,341 millió köbméterrel fokozható.
A Jászsági-főcsatorna a Kisköre-tározóból kiinduló öntözőrendszer része, legfőbb funkciója a mezőgazdasági vízszolgáltatás, az ökológiai vízpótlás és a térség belvizeinek befogadása. Közel 40 éve nem történtek rajta jelentősebb fejlesztések. Ezért sok helyen elavult, kapacitása nem megfelelő, a töltéseken pedig magassági hiányos szakaszok is vannak.
Nincs vége a vizes híreknek: vízgazdálkodási fejlesztés lesz a Felső-Dunán is
Projektindító sajtótájékoztatón jelentették be, hogy 1,9 milliárd forint európai uniós támogatásból javítják a Felső-Duna mellékág-rendszerének árvízvédelmét és vízpótlását. Az eseményen Nagy István agrárminiszter elmondta, hogy a fejlesztéssel nő a térség környezetbiztonsága, így javul a környezet állapota is. Az árvíz, a belvíz és a helyi vízkár veszélye csökken. A fejlesztés továbbá elősegíti a települési önkormányzatok és a vízügyi szakmai szervezetek közötti együttműködést. A miniszter azt is elmondta, hogy a 2021 februárjáig tartó fejlesztés hét települést érint (Rajka, Dunakiliti, Dunasziget, Kisbodak, Dunaremete, Lipót és Ásványráró), ahol összesen 9313-an élnek. A vízgazdálkodási fejlesztésbe bevont terület nagysága 11 500 hektár.
A kotrásokkal 34 helyszínen javul a mellékágak vízellátása, ami a tervek szerint mintegy 55 ezer köbmétert érint. Élővé válik majd Dunakilitin a Lénai-ág és a Benda-ág. Továbbá 14 vízrajzi állomást újítanak fel és egy új vízmércét építenek.
Az agrárminiszter elmondta, ezzel a fejlesztéssel lehetővé válik, hogy a jövőben olyan komplex hasznosításokat tervezzenek, amelyek érintik a természetvédelmet, az erdészetet, a vadgazdálkodást, a halászatot, a turisztikát, a mezőgazdaságot és a hajózást is. Németh Tamás projektvezető elmondta, hogy a mederkotrásokból kikerülő anyagot az árvízvédelmi töltésbe fogják beépíteni. A projekt beruházója az Országos Vízügyi Főigazgatóság és az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság által alkotott konzorcium.
(magro.hu)
