Történelmi jelentőségűnek tartja a Patrióták Európáért európai parlamenti (EP-) frakció megalakulását az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója, aki erről a közmédiának hétfőn úgy fogalmazott: a patrióták a kezükbe vették a sorsukat.
Kovács István az M1-en kiemelte: a hétfőn megalakult frakció jelenleg a harmadik legnagyobb az EP-ben, de várakozásai szerint fognak még csatlakozni hozzájuk.
Nem irreális az alapítók által megfogalmazott célkitűzés, hogy átformálják Európát, és felrázzák abból a válságból az Európai Parlamentet, amelyben évtizedek óta van
– tette hozzá.
Kovács István azt mondta: érezhető, hogy vannak olyan baloldali globális részei a médiának, amelyek megpróbálják a szélsőjobboldali, szélsőséges jelzőt ráhúzni a frissen megalakult képviselőcsoportra. Azonban képviselői számánál és erejénél fogva is megkerülhetetlen lesz a frakció az EP-ben, ha jól sáfárkodik a politikai tőkéjével – fogalmazott.
Az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója szerint
ez csábító lehet a még más frakcióban ülőknek, akik azt fogják látni, hogy míg más politikai erők hanyatlanak, addig itt egy vitális, cselekvőképes közösség van.
Kitért arra is, hogy az EP-ben betöltött tisztségekről még korai beszélni, azon kell dolgozni minden nap, hogy egyre nagyobb befolyással bírjanak a frakció képviselői az európai parlamentben, és a lehető legerősebb pozíciókat szerezzék meg.
No gender, no migration, no war
Kovács István kiemelte, hogy a főbb kérdésekben a frakció álláspontja teljesen egyértelmű: „nemet mondanak a genderre, nemet mondanak a migrációra és nemet mondanak a háborúra” az itt levő politikai erők. Ahogy közülük többen is hangsúlyozták a hétfői sajtótájékoztatón: bárkivel készek együttműködni, akik osztják álláspontjukat – jelentette ki.
Hozzáfűzte: mivel nem ideológiai dogmák kötik őket, hanem megfogalmazott céljaikat kell elérniük, ezért bárki, aki osztja ezeket a célkitűzéseket, tárt karokra fog találni. Emellett a szavazásokon is köthetnek alkalmi szövetségeket.
Kovács István azt mondta: az elmúlt években a néppárt és a szocialisták közt köttetett nagykoalícióról – amelybe később bevették a liberálisokat és a zöldeket is – nyilvánvalóvá vált, hogy tévút.
A válságokban, amelyekben helyt kellett volna állnia az EU-nak, egytől egyig csődöt mondott az EP.
Legyen szó akár a 2008-ban indult pénzügyi válságról, akár a 2015-ben kezdődött migrációs válságról, a koronavírus-járványról vagy a háborúról, a nagykoalíció elégtelenre vizsgázott az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója szerint.
A nagykoalíció vezetői nem érdekeltek másban, csak hatalmuk megszilárdításában. Ezen kell változtani – emelte ki, jelezve: most minden adott ahhoz, hogy valódi átütő erőt tudjon képviselni a Patrióták Európáért frakció.
Rámutatott:
a jobboldal erősödött meg hétfőn, és az, hogy hány frakció van, mellékes.
A lényegnek azt nevezte, hogy számszerűen többen vannak a jobboldali patrióta, szuverenista képviselők, mint voltak korábban, és nagyobb erőt képviselnek majd az EP-ben.
Szükség is lesz rá, mert a kihívások, amelyekkel szembe kell néznie az EU-nak, napról napra súlyosabbak – hangsúlyozta. Hozzátette: az ukrajnai háború napról napra közelebb kerül ahhoz a ponthoz, amikor európai katonákat akarnak a frontra vezényelni, és az EP-nek nem főszerepet kell játszani ebben a folyamatban, hanem a gátját kellene képeznie.
Kovács István közölte:
a választópolgárok az európai parlamenti választásokon egyértelmű üzenetet fogalmaztak meg, amelyet a nagykoalíció „elszabotált”, megadva a „végső löketet” az új frakció megalapításához.
Ennek emblematikus figurája Orbán Viktor, aki életre hívta a kezdeményezést. Az az irányvonal, amelyet a magyar miniszterelnök képvisel, irányt tud mutatni az egész frakciónak – zárta szavait az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója.
A hétfőn Brüsszelben megalakult Patrióták Európáért pártcsoporthoz a Fidesz 10 képviselője mellett a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) 1, a francia Nemzeti Tömörülés 30, a cseh ANO részéről 7, az ugyancsak cseh Eskü és Motorosok részéről 2, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) részéről 6, belga Vlaams Belang (Flamand érdek) részéről 3, az olasz Liga részéről 8, a holland Szabadságpárt (PVV) részéről 6, a spanyol VOX részéről 6, a portugál Chega részéről 2, a Dán Néppárt részéről 1, a görög Logika hangja részéről 1, a lett Lettország az első részéről szintén 1 képviselő csatlakozott.
Forrás: hirado.hu, MTI
