A termőföldárak alakulása az európai országokban.
Az Európai Bizottság ez év márciusában tette közzé a tagországok termőföldárainak adatait, amelyek gyakorlatilag minden országban folyamatos növekedést, valamint több meglepő tényt mutatnak.
A földárak emelkedését a koronavírus járvány sem tudta megállítani. A legnagyobb drágulás Romániában következett be, ahol az utóbbi 10 év alatt az átlagár az ötszörösére emelkedett. A tagországok, illetve egyes régiók között tízszeresnél nagyobb különbségek is előfordulnak – olvashatjuk az agrarheute.com portálon.
Csak néhány olyan tagország van – Írország, Dánia és Lengyelország –, ahol az árak csökkentek vagy változatlanul maradtak, ami a két utóbbi országban különösen meglepő.
Magyarországon is jelentősen emelkedett a termőföldek ára, viszont még mindig olcsóbbak, mint sok nyugat-európai oszágban.
A nyugat-európai országokban a földárak szorosan összefüggnek a bérleti díjakkal, míg a kelet-európai országokban a bérleti rendszer kevésbé elterjedt.
Az árakat a földeladások gyakorisága is befolyásolja, ami Nyugati-Európában meglehetősen alacsony (Németországban az összes birtokok 0,5, Hollandiában azok 3,0 százaléka cserél évente gazdát).
A legmagasabb árat (2019-ben hektáronként átlagosan mintegy 70.000, de egyes körzetekben 82.000 eurót) Hollandiában, utána pedig Olaszországban (némi visszaesés után 35.500 és 60.000 euró között) fizetik, de Szardínia szigetén hektáronként 15.000 euróért is lehet földet vásárolni.
Németországban az átlagár az utóbbi 10 évben a kétszeresére emelkedett, de óriási különbségek vannak az egyes régiók között (Felső-Bajorországban 112.000, Türingiában 13.000 euró hektáronként. A földárak legnagyobb emelkedése azonban Romániában és Csehországban következett be, ahol azok korábban a legalacsonyabbak voltak, jelenleg viszont – érdekes módon – e két ország egyes régióiban meghaladják a franciaországi árakat.
Forrás: agroinform.hu, Tóth Endre
