Japán, a magyar agrártermékek legjelentősebb ázsiai piaca, immár minden adott kivitelünk további bővítésére – hangsúlyozta Belánszky-Demkó Zsolt az Agrárminisztérium nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára Tokióban, a 44. Foodex Japan Nemzetközi Élelmiszer és Ital Szakkiállításon.
Az eredményes japán-magyar agrár-külkereskedelmi tárgyalások után.
A kép forrása: famit.hu
Az esemény ideje alatt az agrártárca helyettes államtitkára kétoldalú tárgyalás keretében találkozott Kumagai Norioval, Japán fő-állatorvosával, valamint Watanabe Yoichival, a japán Mezőgazdasági, Erdészeti és Halászati Minisztérium nemzetközi ügyekért felelős vezetőjével. Belánszky-Demkó Zsolt a megbeszélés során kitért az afrikai sertéspestis tárgyalás alatt lévő régiós megállapodására. Az egyezménnyel kapcsolatban arról biztosította tárgyalópartnerét, hogy hazánk minden információt biztosít a megállapodáshoz szükséges kockázatelemzés elvégzéséhez, továbbá várjuk a helyszíni auditra érkező japán szakértői küldöttséget. A helyettes államtitkár elmondta, az említett látogatás lehetőséget jelent arra, hogy a 2018-as hullámvölgyet követően sertésexportunk a korábbi 85 millió eurós szint felé emelkedjen, hiszen a 2019. február 1-től életbe lépő Európai Partnerségi Megállapodásnak köszönhetően – a baromfihússal, a mézzel és a borral együtt – a sertéshúsra kivetett vám is csökken. A 2019. március 5. és 8. között megrendezendő élelmiszeripari vásáron hazánk közösségi standon népszerűsíti a kiváló minőségű magyar termékeket. A stand megnyitóján az agrártárca helyettes államtitkára elmondta, hogy Magyarország minőségi borai a japán vámok megszűnésével még versenyképesebbek lehetnek az ázsiai ország piacán. Japán alkoholos ital piaca az egyik legjelentősebb a világon: az éves eladás meghaladja a 4 trillió japán jent, több kategóriában is folyamatosan növekvő kereslettel. A magyar borokra és szeszes italokra kivetett értékvám ráadásul már az első naptól megszűnt, amely kiváló lehetőséget jelent a hazai borkészítők számára – emelte ki Belánszky-Demkó Zsolt. A helyettes államtitkár elmondta, hogy Japánban jó minőségű alapanyagként ismerik el a magyar termékeket (különösen az akácmézet, mangalicát és pehelytollat), így az igényes piacon számos kereskedelmi lehetőségünk van még. A Foodex Japan Nemzetközi Élelmiszer és Ital Szakkiállítás a világ egyik legrangosabb és legnagyobb szakkiállítása, ahol 2018-ban 83 országból 3 466 kiállító mutatta be a termékeit 72 428 látogató részére. Az eseményre kizárólag szakmai látogatók, úgy, mint az élelmiszeri termelésben és kereskedelemben érdekelt beszerzők, importőrök, disztribútorok, valamint a HoReCa szektor képviselői látogatnak el. 2010 és 2017 között mintegy 25,5 millió eurós bővülést értünk el a szigetország piacán. (AM Sajtóiroda)
Dr. Nagy István agrárminiszter. – A kép forrása: kormany.hu
Dr. Nagy István agrárminiszter: a hatékony holland mezőgazdaság példaként szolgálhat a magyar agrárium számára is. 2017-ben például egy holland mezőgazdasági dolgozó teljes éves tevékenységével 82 ezer euró bruttó hozzáadott értéket állított elő, míg Magyarországon e mutató mindössze 8 ezer eurót tett ki, így a 19 ezer eurós EU-átlag felét sem érte el. Hollandia agrárteljesítményének értékét növeli, hogy mezőgazdasági eredményeit mindössze 41,5 ezer négyzetkilométernyi területen éri el, amely Magyarország teljes területének a fele sem. Az EU-tagállamok ugyanis hektárra vetítve átlagosan 2630 euró értéket állítanak elő, míg Magyarországon e viszonyszám a növekedés ellenére is csupán 1574 eurót tesz ki, vagyis az uniós átlag 60 százalékán áll. Az agrárminiszter erre hivatkozva stratégiai célként fogalmazta meg, hogy le kell küzdeni a tagállamokkal szembeni versenyhátrányt, és a hazai területhasznosításnak, illetve termelési színvonalnak a következő 10-15 évben el kell érnie az EU-15-ök szintjét. Ez egyúttal azt is jelentené, hogy a hazai agrárgazdaság 20 millió ember ellátására lenne képes, azaz a jelenleginél is markánsabb agrárexportőr országgá válhatnánk. A magyar agrárgazdasági vállalkozások optimisták, 2017-ben mintegy 306 milliárd forintot költöttek fejlesztésekre, így változatlan áron 27 százalékkal többet fordítottak modernizációra 2010-hez képest. A további nagyarányú fejlesztések nélkül elképzelhetetlen, hogy a miniszter által felvázolt célok teljesüljenek. (Forrás: novekedes.hu)
A Polgári Kisgazdák aláhúzzák: Dr. Nagy István agrárminiszter fentebb idézett gondolatira érdemes odafigyelni. Érdemes a magyar mező- és élelmiszergazdaság exportpiaci lehetőségeit bővíteni. Hollandia a példa arra, hogy mező- és élelmiszer-gazdasági prémiumtermékekkel célszerű és kell is kilépni a világpiacra. A kiváló minőségű magyar sertés-füstöltáru, a magyar akácméz, és a pálinka-készítmények egyeduralkodók lehetnek a távoli piacokon is, extra jövedelmet biztosítva az ezeket a termékeket előállító hazai vállalkozások számára. (KPE)
