Mindig izgalmas kérdés, hogy egy kísérletből, mikor lesz ipari méretekben is hasznosítható projekt, beruházás, vagy egyáltalán lesz-e? -tettük fel a kérdést nem egészen három évvel ezelőtt, ugyanezen a portálon, a fúziós energia hasznosítása kapcsán.
Abban sem változott a szakemberek és az olvasóink véleménye, hogy a megújuló energiaforrások arányát növelni szükséges, az viszont már sokszor éles vitát vált ki, hogy melyik energiaforrást és milyen mértékben használjuk, mennyi legyen a beruházás illetve, adott esetben a támogatás összege? Azonban – jó néhány évtizedig – képtelenség lesz csak megújuló energiaforrásokból megoldani az energiaszükségletet. Hazánkban is – és néhány szerencsés országot kivéve – világszerte, szükség van olyan stabil, alapenergiát szolgáltató erőművekre, mint az atomerőművek.
További kérdés még most is az, hogy az úgynevezett fúziós reaktorok illetve erőművek mikor kapcsolódhatnak be az energiatermelésbe, tekintve, hogy közel sem egyszerű technológiáról van szó: a reaktorkamrába a trícium és deutérium keverékét juttatják be, 100-150 millió fokosra tervezik felhevíteni és az így keletkező ionokat körpályára kényszerítik mágneses térrel. A reakcióban hélium keletkezik, ami a légkörben is előforduló, semleges, nem sugárzó gáz. A reaktor falát folyékony fémmel (!) tervezik hűteni, az elvezetésre kerülő hővel pedig turbinákat hajtanak meg. A turbina villamos generátort működtet, amivel a villamos hálózatba lehet táplálni az áramot.
A tavalyi év júniusában is még azt olvashattuk egy tudományos ismereteket is közlő lapban (https://www.scientificamerican.com/) hogy a „Nemzetközi Termonukleáris Kísérleti Reaktor (ITER) már most is több milliárd dollárral haladja meg a költségvetést, és a tervezett átadáshoz képest újabb késedelem várható. Még a vezetői sem tudják megmondani, mennyi pénzbe és időbe kerül még a befejezés. „
Bizakodásra adhat azonban okot, hogy az ITER messze nem az egyetlen nagy tudományos projekt, amely jelentős késést és költségnövekedést szenved. Megítélésem szerint is az ilyen akadályok elkerülhetetlenek, ha nagyra törő, nagy technológiai fejlesztést igénylő feladatokat próbálunk meg, valamint legtöbbször jelentős járulékos tudományos eredmény is születik.
Kékesi Márton
KPE szakértő
