„Egyszerre kell élni a nappal, a holddal, a vizek áradásával, a hideggel és meleggel: soha nem ellene, mindig belesimulva a világ összhangjába, a teremtés és pusztulás teljes rendjébe” /Márai Sándor/
Az elmúlt időszakban társadalmunk sokat változott. A technika nagymértékű fejlődése magával hozta a természettől való elszakadást. A mai ember igazán már sokszor nincs tudatában milyen kincseket rejt környezetünk, vagy nem is tudja, hogyan kell ezeket megőrizni, hogyan lehet felhasználni és használni, pazarlóan él.
A változó környezeti hatások befolyásolják az elkövetkező évek épületeit, építkezéseit is. El kellene gondolkodnunk, mit tehetünk meg a negatív környezeti hatások csökkentése érdekében.
Fontos az újonnan megépítendő épületeknél, hogy az ezek során felhasznált építőanyagok minél kisebb ökológiai lábnyomot hagyjanak maguk után. Csökkenteni kell a környezetszennyezést, amely az épületek létrehozásához és használatához köthető. Az új építési módokat érdemes ötvözni a hagyományos technológiákkal, így például megtartani a régi parasztházak természet közelségét egy élhető élettér megteremtésével.
Vannak alternatívák, lehetőségek, hogy lakóházainkat környezettudatosabban építsük meg, ezzel is csökkenthetjük a bolygónkat érő terheléseket.
Kicsiben is elindulhatunk ezen az úton. Ha többekben felmerül az igény a fenntartható, energiatudatos családi házak építése iránt, akkor az elkövetkező generációkba, gyerekeinkbe, unokáinkba szinte belekódoljuk, hogyan lehet, hogyan kell figyelni a környezetünkre.
Egy új ház építése sok kérdést vett fel a tulajdonosokban, megtalálni a megfelelő helyet, ahol otthont biztosíthatunk családunknak, de fontos a megfelelő anyagok, technológiák kiválasztása. Egyre elterjedtebb irányvonal a zöldgondolkodás, a fenntartható, környezettudatos innováció.
Érdemes a következő megállapításokon nekünk is elgondolkodnunk:
„Évente 13 millió hektár erdőt irtunk ki, hogy mezőgazdasági területeket nyerjünk.
Csaknem ugyanennyi mezőgazdasági területet veszítünk el szikesedés vagy talajerózió miatt.
A fajok kihalásának üteme ezerszerese a természetes rátának. A tengerszint 20 cm-rel emelkedett a huszadik században.
A tengerekből kifogott halmennyiség több mint ötször annyi, mint 1950-ben.
A tengerek ¾-e túlhalászott, és a kimerülés veszélye fenyegeti. 1950 óta a lakosság csaknem háromszorosára nőtt. A lakosság 50%-a városokban él.
1 milliárd ember van híján a tiszta ivóvíznek.
A világban 12-szer annyit költünk fegyverkezésre, mint a fejlődő országok megsegítésére.
A nemzetközi kereskedelem csaknem hússzorosa az 50 évvel ezelőttinek. Az emberiség által használt energia 80%-a fosszilis eredetű.
A Nap 1 óra alatt több energiát biztosít, mint a teljes emberiség éves energiafelhasználása.”
Részletek Yann Arthus-Bertrand „HOME” című filmjéből
Hiszek abban, hogy ha a felelősnek tartjuk magunkat a jelen és jövő nemzedékekért, akkor a megfelelően kiválasztott építkezési forma segítségünkre lehet a szélsőséges időjárási viszonyok negatív hatásainak kivédésében és a felhasznált energiák csökkentésében. Az épületekben alkalmazott megújuló energiaforrások alkalmazása összhangban van a fenntartható fejlődés alapelveivel, tehát nem rombolja a környezetet, ugyanakkor nem is fogja vissza az emberiség fejlődési lehetőségeit.
Dani Attila
KPE választókerületi vezető
